Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Soós László: A Pénzintézeti Központ alapítása és szervezete, 1916 / 289–322. o.
miniszter jóváhagyásával az igazgatóság nevezte ki a vezérigazgatót is. A vezérigazgató hatáskörét az igazgatóság határozta meg.(86) A Pénzintézeti Központ választmánya 60 tagból és az elnökből állt. 10-10 tag képviselte az első és második kúriába tartozó pénzintézeteket és 40 a harmadikba soroltakat. A választmány határozta meg a Pénzintézeti Központ ügyvitelére vonatkozó általános elveket. Jóváhagyta a felülvizsgálatra vonatkozó utasitás módosítását és intézte a felülvizsgált pénzintézetek fellebbezési ügyeit. A fentiek mellett olyan esetekben, amikor az igazgatóság által hozott kizárási döntéssel kapcsolatban az érintett tag fellebbezéssel élt, végleges határozatot hozott. A választmányi tagok megbízatása öt évre szólt.(87) A felügyelőbizottság kilenc tagjából kettőt az első, egyet a második, négyet a harmadik kúriához tartozó pénzintézetek, kettőt a pénzügyminiszter delegált. (88) Működésüket a kereskedelmi törvény felügyelőbizottságokra vonatkozó része szabályozta. A Pénzintézeti Központ alapszabályainak 53.§-a részletesen intézkedett a horvát-szlavónországi képviselőség feladatkörét illetően. Ez a képviselőség Zágráb székhellyel működött. Az elfogadott- a lapszabály tervezet szerint a Pénzintézeti Központ által elért üzleti nyereség 20%-át veszteségalap képzésére kellett fordítani és az osztalék mértékét az "A" sorozatú üzletrészek után 6, a "B" után 4%-ban álla pitották meg.(89) A Pénzintézeti Központ alakuló közgyűlését 1916. június 1-én tartották. Teleszky János ünnepi beszédében a megvalósitott reformról beszélt. Mindenki tudta, hogy csak az ünnepi hangulat emelése érdekében vállalkozott a pénzügyminiszter ilyen szubjektív értékelésre. A Pénzintézeti Központ magán viselte a pártharcokból eredő kompromisszumok tökéletlenségét. Ezért alapításával valójában nem a pénzintézeti reform valósult meg, hanem létrejött - a magyar pénzügyi életben először - egy olyan államilag irányitott központi szerv, amely a reformot képes lesz megvalósitani. 1 Jirkovsky 8.1. 2 Vargha 82.1. 3 Vargha 36.1. 4 Vargha 36.1. 5 Vargha 36.1. 6 Szőnyi 5.1. 7 Holbesz 6.1. 316