Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Soós László: A Pénzintézeti Központ alapítása és szervezete, 1916 / 289–322. o.

kötelességükké is akarták tenni és legalább egy szakképzett tag részvételét tartották szükségesnek. A Pénzintézeti Központ törvényjavaslatának vitáján is elhangzottak ugyanezek az érvek azok részéről, akik a pénzintézetek ellenőrzését belső közegekre kívánták bizni. A felügyelőbizottság olyan irányú átszervezése, hogy az üzletvitel lényegére vonatkozó ellenőrzést képes legyen végrehajtani, végsősoron meddő kisérlet maradt. Az ellenőrzés hiányát pénzintézeteink érezték és ezért gondoltak arra, hogy önkéntes módon autonóm felügyeleti szervet hozzanak létre. Erre utal a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja Rt. által meghatározott program is. A kísérletek egy központi revizori szervezet létrehozására azonban nem jártak sikerrel. Az 1900-as évek elején egyedül a nemzetiségi pénzintézetek tudtak létrehozni olyan autonóm felügyeleti szervet, amely körükben a külső ellenőrzést rendszeressé tette. A szász pénzintézetek által létrehozott Vidéki Hitelintézetek Felülvizsgálati Szövetsége (Revisonsverband der Provinz-Kreditanstalten a Is Genossenschaft) 1916-ban 34 nagyobb bankot és több mint 100 kisebb pénzintézetet ellenőrzött. A magyarországi román pénzintézetek Solidaritatea néven hozták létre a szövetkezeti alapon működő szövetségüket. Ennek révén valamennyi román nemzetiségi pénzintézetre megvalósították a kötelező külső ellenőrzést. Az eredmény hamarosan megmutatkozott. A háború kitörése előtti másfél esztendőben Magyarországon és Erdélyben összesen 150 pénzintézet szűnt meg csőd, felszámolás és fúzió által, de ezek között egyetlen nemzetiségi pénzintézet sem volt. (64) Az 1910-es évek végére egyre több pénzügyi szakember jutott arra a következtetésre, hogy hazánkban a kötelező külső reviziót csak törvény segitségével lehet meghonosítani. Ezt a véleményt tovább erősítette a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankjának bukása. Erre a következtetésre jutott a Magyar Revizori Szövetség is annak ellenére, hogy még 1911-ben az önkéntes ellenőrzést propagálta. A Magyar Revizori Szövetség - mint magánintézmény megbízásos alapon végzett felülvizsgálatokat, de segitségét csak kevés pénzintézet vette igénybe. A Pénzintézeti Központ tervezetének ismertetése után sokan abban biztak, hogy az uj intézmény revizori tevékenysége az összes pénzintézetre kötelezően kiterjed majd. A pénzügyi szakemberek körében nagyon éles vita bontakozott ki ebben a kérdésben. Mivel az autonóm alapon történő ellenőrzés hazánkban nem valósult meg, ezért az ellenőrzés kérdését az autonómia ellentéteként fogalmazták meg. Akik a pénzintézetek autonómiáját kívánták megőrizni, azok ellenezték a Pénzintézeti Központ revizori tevékenységének kiépitését. A Magyar Pénzügy c. folyóirat is ezen az állásponton volt és ennek érdekében fejtett ki tevékenységet. A Pénzintézetek Országos Egyesülete az általánosan kötelező revizió hive volt. Nem fogadta el azt a pénzügyminiszter tervezetében rögzített elvet, hogy csak a 10 millió koronát meg nem haladó saját tőkével rendelkező pénzintézetekre vonatkozzon a kötelező revizió. A minden intézet számára kötelező309