Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Soós László: A Pénzintézeti Központ alapítása és szervezete, 1916 / 289–322. o.

ügyvitelét évente kirendelt közegei utján felülvizsgálja, sőt súlyos visszaélések esetén a működési engedély megvonását javasolhatja a kormánynak.(24) A pénzintézetek állami felügyeletét Svédországon kívül csak az ÉszakAmerikai Egyesült Államokban a polgárháború okozta 1863-as pénzügyi válság leküzdése érdekében valósították meg. Magyarországon a pénzintézetek állami felügyeletének megszervezése az első világháború hatására került ismét napirendre. Pénzpiacunk helyzete már a háború kitörésekor megingott. Az általános mozgósítás elrendelése után a kormány 1914. augusztus 13-án moratóriumot léptetett életbe. Az adósoknak a törvény által engedélyezett fizetési halasztás két problémát igyekezett megoldani. Egyfelől a nehéz helyzetbe jutott adósoknak kívánt védelmet nyújtani, másfelől a pénz elrejtését, forgalomból való kivonását akarta megakadályozni. A moratórium bevezetésére azért is szükség volt, mert a háború folyamán a legnagyobb hitelezó1<ént az állam lépett fel. A hadviseléssel járó kiadások nagymértékben megnövelték az állam pénzszükségletét. Ennek fedezését az állam nyilvános aláírásra bocsátott hadikölcsönökkel és pénztár jegykölcsönök kibocsájtásával igyekezett biztositani. A pénzintézetek nemcsak a pénztár jegykölcsönök kibocsájtásánál vállaltak jelentós szerepet, hanem a hadikölcsönök jegyzésénél is közreműködtek. Ezenkívül a kormány a pénzintézetek előlegeit és kölcsöneit is kénytelen volt igénybe venni. Azok a pénzintézetek, amelyek a hadikölcsön jegyzésénél hivatalos aláírási helyként szerepeltek, az egyes hadikölcsönök kibocsájtása közötti idólaen az államnak a következő' havi kölcsönökre előleget fizettek be. Az előleget az állam a következő' hadi kölcsönökből törlesztette. A pénzintézeteknek az állam részéről történő' ilyen nagyarányú igénybevétele szinte szükségszerűen eredményezte az állami felügyelet kiterjesztését. Az állami fennhatóság fokozását indokolttá tette még az is, hogy kisebb pénzintézeteink a háború alatt meggyengültek. Ilyen körülmények között a moratórium felmondása és a béketermelésre való áttérés állami támogatás nélkül jelentős számú pénzintézet bukásának veszélyével járt volna. 2. Az 1916; 14. törvénycikk megszületésének körülményei A pénzügyminiszteri palotában 1915. március 25-én megjelent vidéki pénzintézeti igazgatók szenzációként fogadták a miniszterelnök és a pénzügyminiszter bejelentését egy létesítendő' Pénzintézeti Központról. A tervezetet Teleszky János pénzügyminiszter készítette, aki a Pénzintézeti Központ létesítésére vonatkozó "Az államháztartásnak a Pénzintézeti Központ alapításában való rész vét eléróT' cimü törvényjavaslatát 1915. április 19-én nyújtotta be a képviselőháznak. A szakemberek már a tervezet benyújtása előtt megismerkedtek annak teljes tartalmával és az egész országban szakértekezleteken vitatták meg. A Pénzintézeti Központ felállításának tervezetét a kormány véleményezésre megküldte a Pénzintézetek Országos Egyesületének. 1915. április 7-re az Egyesület kongresszust hívott össze a tervezet megvitatására. Az elnöki 296