Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Vadász Géza: A Fejér megyei tiszti főügyészi iratok rendezése, 1800–1850 / 273–288. o.

februári törvényszéki ülésen 7 fő vesz részt: a fő- és alügyészen kivül 5 becsületbeli tiszti ügyész. 1836.nov.-1840.máj.: Huszár Péter fő-, Udvardi Cserna Károly al tiszti ügyész. Pap Gábor táblabiróként szerepel. 1840.máj .-1847.szept.: Cserna Károly fő-, Szóké Sándor al tiszti ügyész. Huszár Péter eddigi főügyészt táblabiróként emliti a jegyzőkönyv. 1847.szept.-1849.jun.: Ambrózy Ferenc fő-, Márkus István al ügyvéd. Az eddigi főügyész, Cserna 1848-ban másodalispán lett. 1848 júniusban Ambrózy fő ügyvéd, Márkus István első alügyész, Fekete János második alügyész. Ebből a felsorolásból egyúttal a korabeli elnevezéseket is megismerhetjük. Magát a hivatalt 1831-től Tiszti Ugyviselői Hivatal-nak, majd Ügyészi Hivatalnak nevezik. A törvényszék ügyviteli és peren kívüli eljárási iratai (2) alapján rekonstruálható az ügyészi hivatal korabeli működése. Ha a tiszti főügyészi hivatal a törvényes három esztendőn belül megüresedett, a főispán a tisztújításig tartó hatállyal egy tisztviselőt surrogóit, nevezett ki a hiány pótlására, hogy: "A közjó a megyében hátramaradást ne szenvedjen." Az újonnan kinevez.ett főfiscalist ügyvédi esküjénél fogva kötelezi a megyegyülés hivatalbeli teendőinek lelkiismeretes ellátására. A megye kisgyülésével levélben közli a főispán a kinevezést, amelynek felolvasása jelentette a rendelkezés kihirdetését. A tárgy fontosságára való tekintettel a következő közgyűlésen elnöklő főispán szóval is megerősítette az emiitett kinevezést az egybegyűlt rendek előtt. A tisztújítás időpontjának közeledtével egy deputatióra bízta - amelynek a főügyész is tagja - az uj tisztviselők választására vonatkozó rendszabások kidolgozását: "hogy minden illetlenség és akadály elháriitasson." A küldöttség a kidolgozott rendszabályokat bemutatta a megye közgyűlésének, ahol megvitatták. A megye curialis házában tartott tisztikar - ujitó-szék - idejét a főispán határozta el. Ennek kezdetén, miután az első alispán felállván benyújtotta az eddig nála tartott megyei pecsétet, a levéltár és a pénztárak kulcsait, a tiszti fő- és alügyész - többi választott tisztviselőtársával együtt - letette hivatalát és helyéről felkelve azt üresen hagyta. Az ülés folyamán a főispán a candidatiot a tiszti főügyészi hivatalra előterjesztette. 1828-ban például ez a jegyzék három nevet tartalmazott: az eddigi fő- és a

Iügyészét és egy táblabiróét. Ha a választó gyülekezet kikiáltásaiból, amelyek több jelölt között megoszlottak, nem lehetett világosan megtudni, hogy melyik részen van a voksok többsége, a főispán deputatiokat nevezett ki, amelynek tagjai a nekik rendelt helyre elmenvén egyenként kivették és feljegyezték a votumokat. A küldöttségek visszatérve jelentették, hogy a sármelléki, a bicskei és csákvári járásban hány voks esett a kandidáltak részére. Akinek a szavazatok többsége kedvezett, azt főügyésznek választották. Az alügyésznek jelölt négy tisztviselő közül szintén megválasztottak egyet. Tekintettel arra, hogy a fent emiitett 1828. évi választáson a három jelölt közül az alügyész került ki győztesen, a főispán az eddigi főügyészt a megye táblabirájává nevezte ki. A két becsületbeli alügyészt, akik helyettesitették a "valóságos", vagyis választott ügyészt annak elutazása vagy 274