Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - KRÓNIKA - Balázs Péter: Igazgatói értekezlet Nyíregyházán / 215–221. o.

a) A levéltárak rendeltetésszerű feladata (30/1969. Korm. sz. rendelet 12. §. (2) bek., illetve a LÜSZ 100. (5) bek.) a hely történetírás müvelése. E sajátosan és elsődlegesen levéltári feladat különféle ágainak (megye-, város- és községtörténet, üzemtörténet stb.) müvelése és publikálása, valamint a munka szervezése és összefogása (pályázatok kiírása és lektorálása stb.) terén egyes levéltárak (Somogy, Tolna, Fejér, Baranya stb.) máris kiemelkedő' eredményeket értek el. A KB határozat értelmében (3. p.) a helytörténetirást - mint a korszerű ismeretek terjesztésének eszközét - más megyékben is hasonló szintre kell emelni, amit a forrásanyag rendszerezésének meggyorsítása mellett elsősorban a levéltári kiadási lehetőségek (évkönyv, tanulmánykötetek, monográfiák) megteremtésével kell elérni. Az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a sajátosan helytörténeti kutatásokat elősegitő levéltári segédletek összeállitására és publikálására. b) A tanácsi levéltárak egyre inkább a helytörténeti kutatások központjaivá válnak. Ennek érdekében megtörténtek az első lépések a történeti forrásbázis mikrofilmen történő' kiegészítésére is, azaz megkezdődött az egyes megyék történetére vonatkozó, de más levéltári intézményben vagy közgyűjteményben lévó dokumentumok felkutatása, nyilvántartása és mikrofilmen történő' állományba vétele. Egyes megyei levéltáraknak (Veszprémnek, Somogynak, Borsodnak, Nógrádnak stb.) máris gazdag tartalmú filmgyűjteményük van. Amellett, hogy a Levéltári Igazgatóság rendszeresen gondoskodik egyes országos levéltári sorozatok mikrofilmjeinek a. tanácsi levéltárak részére történő megküldéséről, e levéltáraknak - a fentebb emiitettekhez hasonlóan - ki kell dolgozniok forrásbázisuk gyarapításának középtávú tervét. c) Sajátos feladata a levéltáraknak a történeti értékű dokumentumok közművelési céiu (de emelett tudományos színvonalon szerkesztett) kötetekben való k

özzététele. Ezek közű! elsősorban a helytörténeti szöveggyűjtemények sorozata érdemel említést, amely nemcsak levéltári kiadványként újszerű, hanem lényegében a történelmi olvasókönyvek eddigi sorában is uj műfajt jelent azzal, hogy egyegy megye vagy tájegység múltját szemléltető' dokumentumokat tartalmaz. Eddig 11 olvasókönyv jelent meg, a továbbiak megjelentetését még ebben az 5 éves tervben biztosítani kellene. Egyéb tematikus (egy-egy történeti eseményhez, pl. a Rákóczi-szabadságharchoz, 1848-as forradalomhoz, Tanácsköztársasághoz, a felszabadulás történetéhez stb.), vagy egy-egy fontosabb forrásanyagra épülő forrásközlések középtávú tervét annál inkább ki kellene levéltáranként dolgozni, mert ezek közvetve a levéltári anyag sokoldalú felhasználását biztosítják azok számára is (diákok, népmüveló1< stb.), akik megfelelő' előképzettség, fiatalkoruságuk vagy egyéb elfoglaltságuk miatt a levéltári anyag közvetlen használatához nem juthatnak hozzá. d) Elsősorban a tanácsi levéltárakra hárulnak azok a müvelődéstörténeti kutatások , amelyeket országos szinten a Magyar Tudományos Akadémia intézetei fognak elvégezni. Minden megyében gondoskodni kellene a korábbi - olykor a feudális korba is visszanyúló - olvasótársulatok, különféle kulturális egyesületek, általában az iskolán kívüli közmüvelés történetének feldolgozásáról. 216