Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - IRODALOM - Kállay István: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 4. Kaposvár, 1973. / 211–213. o.

Somogy megye múltjából Levéltári évkönyv 4. Kaposvár 1973. 303. I. Szerk.: Kanyar József Immár negyedik évkönyvével jelentkezik a Somogy megyei Levéltár. Az idó1< folyamán az olvasó már megszokta, hogy megjelenése történeti irodalmunk eseménye. Az országos érdeklődésre számot tartó témák, a szerzők, lektorok és nem utolsó sorban a szerkesztő' személyének megválasztása egyaránt indokolja ezt. A jelen kötet nagyrészt azokat az előadásokat tartalmazza, melyek - természetesen rövidebb változatban - elhangzottak a Kaposvár rendezett tanácsú várossá alakulásának centenáriuma alkalmából, 1973.március 30-31-én rendezett várostörténeti konferencián. Az évkönyvnek talán egyetlen hiányossága, hogy ezt a tényt sehol sem tünteti fel. Az időrendben közölt tanulmányok közül az első Kubinyi Andrásé, a kaposujvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepéről Újlaki Miklós birtokpolitikájában. A szerző arra keres választ, hogy Újlaki birtokfoglalása (Kaposujvár, Hedrehely), "különös birtokszerzése", csak a feudális ur szokásos hatalomnövelési szándékával, vagy a kedvező' körülmények következtében kialakult, céltudatos birtokpolitikájával magyarázható-e? E kérdés szem előtt tartásával vizsgálja, hogy Újlaki miért Kaposujvárt és Beletincet tartotta meg magának és miért Debregesztet, ill. Hedrehelyt engedte át familiárisainak. A szerző a középkori magyar arisztokrácia harmadik legmagasabb polcot elért tagja - hiszen Újlaki Bosznia királya volt - birtokszerző politikájának bemutatásával a feudális uralkodó osztály helyzetét, érvényesülési körét tárja elénk. Komjáthy Miklós tovább folytatja e kötetben is 1970-ben megkezdett szinvonalas publikációját. Folyamatosan közreadja a Somogyi konvent Országos Levéltárban őrzött II. László-kori okleveleinek tartalmi kivonatait. Komjáthy - időben visszafelé haladva - a konventnek az Országos Levéltárban őrzött egész anyagát ismertetni széndékozik. Az itt közölt tartalmi kivonatok - többek között~a konvent ügyintéző', államigazgatási és bíráskodási tevékenységét mutatják be. Komjáthy külön felhívja a figyelmet azoknak a királyi embereknek a névsoraira, kiket az oklevelek az ügyek intézőiként említenek. Különösen jelentős a közleményben, hogy sok feledésbe merült helynevet is hoz. A szerző mély lokálpatriotizmusát mutatja egy helynévvel kapcsolatban általa feltett kérdés: "vajon él-e még Bálványos határában a nyirerdóalja és nagyerdőtorok dülőnév?" Ilyen féltő szeretettel csak az tud kérdezni, ki azonosult azzal a földdel, amelyből vétetett. A dél-dunántuli külkereskedelmi utvonalak XVI. századi alakulása a témája Szakály Ferencnek. A tanulmány szerint a XVI-XVII. századi magyar külkereskedelem alakulását és struktúráját - mint azelőtt és azután is - azoknak az utaknak az áruforgalma határozta meg, melyek a nyugatra fekvő országok felé futottak. Fórként ezeken jutottak el felvevőpiacaikra a magyar mezőgazdaság és bányamüvelés termékei (szarvasmarha, állatbőrök, réz, higany). A keletre és délre 211