Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - FIGYELŐ - Máthé Gábor: Közigazgatástörténeti kutatások / 164–169. o.
A tervtanulmány első - terjedelmes - része az utolsó 100 év tudományos eredményeit felvázoló színvonalas historiográfiai összegezésként értékelendő' - állapította meg Kovács professzor opponensi véleményében. Ugyanigy azok az értékelések, amelyek a magyar jogtörténészeknek a közigazgatástörténeti kutatások terén kialakult nemzetközi kapcsolataival és eddigi eredményeivel foglalkoztak. (Mint ismeretes, a jogtörténészek nemzetközi szervezetének, Association Internationale d' Histoire du Droit, elnöksége kezdeményezte egy - az Associationhoz kapcsolódó - közigazgatástörténeti bizottság létrehozását.) A közigazgatástörténet eddigi eredményeit számbavevő fejezet több bíráló megjegyzés témájául is szolgált. A felszólalók részben a tematikai csoportosítás, az arányosítás, illetve a hiányosságok kérdéseivel foglalkoztak. Hangsúlyozták azonban, hogy kiegészitéseik dleiére egyetértenek a források mértéktartó közlésével. Trócsányi Zsolt az irodalom jogász-jogtörténész centrikusságára utalt, hiányolva, példaként emlitve a két háború közötti történészek, Homan Bálint, Wellmann Imre munkásságának beépítését stb; az Országos Levéltár forráskiadványainak szakcsoportok szerinti feltüntetését stb. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Történeti Tanszékeinek mühelyeiből kikerülő' - közigazgatási témájú - monográfiákra, illetve a tanszékek irányításával készülő' doktori disszertációkra irányította továbbá a figyelmet Bertényi Iván hozzászólása. Messzemenő' egyetértéssel találkozott Kállay István opponensi véleményének a Magyary-féle iskola - melynek hatása nemcsak korára, hanem a felszabadulást követő évekre is jelentős volt - átfogó értékelésére vonatkozó felvetése. Kársai Elek - a Magyary kutatások fontosságát hangsúlyozva - az Országos Levéltár vonatkozó anyagának (miniszterközi bizottság, alapelvek a közigazgatás egyszerűsítésére) gazdag forrásaira hivatkozott. Ugyanigy Verebélyí Imre, aki az ELTE Jogi Kar Államigazgatási jogi Tanszéke birtokában levő jelentós Magyary reform hagyaték további feltárását és publikálását szorgalmazta. A tervtanulmány második része, a köz igazgatástörténeti kutatások korszakainak behatárolásával, témaajánlásaival, illetve ezekből következően a kutatások teljesitésének szükségleteivel foglalkozott. Csizmadia professzor a vitaülés bevezetőjében tájékoztatást 'adott arról, hogy javaslatának kidolgozását az érintett szakterületek intézményeihez küldött tájékozódás jellegű vélemény bekérése előzte meg. A kutatási egységektől kapott célkitűzéseket felhasználta a munka koncepciójának kialakításában. Nézete szerint a kutatásoknak a közelmúlt, illetve a polgári korszak utolsó évtizedeire kell összpontosulniuk. A kutatások koncentrálására a két világháború közötti időszakot, továbbá a felszabadulástól a tanácsrendszerig tartó fejlődést jelölte meg. Mindkét periódusra a munka első fázisaként forrásbázis megteremtését tartja célszerűnek. Tiz témát ajánl kidolgozásra a távlati tervidőszakra is figyelemmel (az igazgatási reformok tapasztalatai; területszervezési a közigazgatási szervezet országos szinten és helyi vonatkozásban; a demokratizmus érvényesülése e szervezetekben^ általános igazgatás;, ágazati igazgatás; a közszolgálat kérdése; a bíráskodás közigazgatási ügyekben; közigazgatási eljárás és ügyvitel; az el166