Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: A kertészeti szakmunkásképzés történetéhez / 158–163. o.

az intézetet, ugy mindazonáltal, hogy a társulati kertésszel kölcsönösen kikötött ellátásukon kivül a rendes intézeti növendékek fölött valamely előnybe vagy kitüntetésben ne részesitessenek. 8. §. Az intézet felügyelete az igazgató választmányt illeti, mely a társulat titkárja utján rendelkezik és intézkedéseit foganatosítja." Mint látjuk a tanulók elsősorban gyakorlati képzést nyertek, az elméleti oktatás másodlagos volt. Előre lépést jelent viszont, hogy a tanulmányok befejezte után bizonyítványt nyertek a végzettek, akik ennek birtokában jobban elhelyezkedhettek, szakmai önbizalmukat is emelte, közelebb vitte ó1<et az iparos és polgári rétegek szemléletéhez, öntudatához. A felvétel anyagi feltételekhez kötése bizonyos szelekciót eredményezett, csak azok juthattak be, akik az évi ellátás diját le tudták tenni és megfelelő' ruházattal birtak. Érdekes vonása a szabályzatnak, hogy lehetőséget ad a néptanitók számára, hogy az intézeti képzést igénybe vegyék. A néptanitó - mester - ebben az időben a falu nagy tekintélye volt, aki nemcsak a betűvetés tudományát verte a nebulók fejébe, hanem a népnek minden ügyes-bajos dolgában tanácsadója, szellemi irányitója volt. Ezzel az engedménnyel a társulat az intézet hatékonyságát, hatókörét kívánta növelni, kiterjeszteni. A kertmunkásokat és faápolókat képző intézet magánkezdeményezés volt, a MKT - magántársulat, az abszolutisztikus állam csak annyiban érdekődött iránta, hogy céljaiban, ügyvitelében és munkásságában politikai, Bécs-ellenes tendenciák, eszmék ne érvényesülhessenek. A társulati tagok azon joga, hogy az intézetbe - díjfizetés mellett - tanulókat küldhettek a földbirtokos tagok érdekeit szolgálta, mely érdekek azonban az adott társadalmi keretek között mégiscsak a hazai kertkultúra felemelkedését, gyarapodását eredményezték. Az intézeti szabályzat 7. pontja szerint a magángazdálkodó, törpebirtokos ifjak is részt vehettek az oktatásban, ami szintén a hazai gyümölcs kertészet hasznát szolgálta, hiszen jelentós részében a törpe vagy kisbirtok jelentette a magyar gyümölcskertészet alapjait, bázisát. Az intézet hatóköre mindemellett korlátozott volt, szűk keretei, kialakulatlan gyakorlata, a kel lő elméleti megalapozottság hiánya, a kezdő lépések bizonytalansága, az elégtelen anyagi helyzet, maga az abszolutisztikus politikai légkör mind okai voltak, hogy az intézet nem lehetett az egész ország igényeit kielégitő kertmunkásképző központtá, s hogy alapvetően nem tudta befolyásolni a paraszti gazdaságok munkáját, kertkultúráját, gyakorlatát, szakmai előre lépését. Jelentősége inkább az igény jelentkezésének felismerésében van, s abban, hogy kielégítésére lépéseket tett. Hatásosabb volt az a tevékenysége, amelyet a társulati kert olrővesszők, csemeték előálUtasával, megküldésével - a gyümölcsösök feljavítása terén tett. A társulat az egyedi kertészeti tapasztalatok mobilizálásával, a kicserélés le162