Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: A kertészeti szakmunkásképzés történetéhez / 158–163. o.

és ipari tanintézetét. Thessedik magányosan küzdött - bár II. József kitüntetésben részesítette - az anyagi és erkölcsi támogatás hiányában 1806-ban megszünteti mintaiskoláját. 1797-ben Festetics György Keszthelyen megalapítja a Georgicont, feltehetően Nagyváthy János - Mitterpacher Lajos tanítványa - kiváló mezőgazdasági szakember, a Festetics birtokok jószágkormányzója hatására. A Georgicon fennállásának félévszázada alatt szakmunkásképzéssel is foglalkozott, de lényegében ez is magánkezdeményezésen alapuló intézmény volt. 1843-ban az OMGE az országgyűlés elé terjesztendő tervet dolgozott ki az agrároktatás kérdésében. "A tervezet kidolgozói - Csapó Dániel és Török János - az alsó-, középés felsőfokú képzést egyetlen tető alatt kívánták egyesíteni - a fővárosban vagy annak közvetlen közelében. Az alsó fok - rnint kifejtették - a földműves iskola, kisebb bérlemények gazdáit, telkes és majoros gazdákat képezne 3 év alatt.

X A tervezetből nem lett törvény, a felsőház elhalasztotta tárgyalását jobb időkre. Az 1848/49 évi események és az utána következő megtorlás légkörében ez a kérdés nem kaphatott hangot. 1853-ban - megint csak magánkezdeményezés alapján - szerveződött egy kertészeti társulat, amely azonban rövid életű volt, dacára Entz Ferenc lelkes, hozzáértő tevékenykedésének. Az újjászervezésre 1858-ban került sor. A Magyar Kertészeti Társulat 1858 november 13-án tartotta alakuló közgyűlését. Alapitó és rendes tagjai között ilyen nevek szerepelnek mint: Barabás Miklós, Eötvös József, Jedlik Ányos, Jókai Mór, Pákh Albert, Semmelweis Ignác, Kubinyi Ágoston, a Thessedik Sámuel hagyományait őrző szarvasi ágostai evangélikus néptanitókar, maga Szarvas város és több helység között Rákospalota község is, ahol az 1859. május 17-én kelt adás-vételi szerződés szerint Nádaskay Lajostól 6240 négyszögöles nemesi birtokát társulati kert céljaira 7224 Ft-ért megvette a Társulat. (A szerződést a Társulat részéről Eötvös József, mint a Társulat alelnöke irta alá.) Tagokként szerepeltek még arisztokraták, földbirtokosok, akik Bécs abszolutisztikus kormányzása folytán kiszorultak a politikai életből s a lehető megnyilvánulási formákat keresve, demonstratív ellenállásuk kifejezőjeként, álltak mellé a már nevében is magyar, magyar haladást szolgáló ügynek. Az 1858. szeptember 30-án a császári királyi kormányszéktől jóváhagyott alapszabályok elmondják a társulat célját, tárgyát, módját, eszközeit, - mint Írja: "Cél a hazai kert-ipar előmozdítása ... a kertész-közönségnek az ügy érdekében kezére járni." "Tárgya: az összes kert-ipar, a füvészet tudománya*, a gyümölcs*, a konyhaAz Agrártudományi Egyetem Emlékkönyve 1945-1970. Mezőgazdasági Kiadó 1970. 159