Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Perneki Mihály: Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez / 146–158. o.

Források: 1. A birtok Horthy korszakbeli állapotáról általános képet nyújt Fáy Andor előadásaiban, amelyeket 1935-ben a Magyar Rádióban tartott. Az előadások szövege nyomtatásban megjelent. /44/ 2. Alapvető' jelentőségüek az Országos Levéltárból az Állami Lótenyésztő' Intézetek Méneskari Felügyelősége 1921-1944 közötti iratai. /45/ 3. A földmüve lésügyi miniszter 1935-ben rendeletben szabályozta a ménesparancsnokság és jószágigazgatóság közötti viszonyt. /46/ 4. A birtok Horthy korszakbeli gazdálkodására alapvető' jelentőségüek azok az iratok, amelyek 1945-ben elkerülték a megsemmisülést. Ezek az iratok - főleg igazgatósági rendelkezések és könyvelési iratok - a Csongrád megyei Levéltárba kerültek. /47/ 5. A ménesbirtok felfogadott munkásainak helyzetére adatokkal szolgálnak a birtok által kötött munkásszerződések, melyeknek javarésze megtalálható a Battonyaí, - és Mezó1<ovácsházi járás főszolgabirójának irataiban. /48/ XII. A község felszabadulása és az uj élet megindulása A Vörös Hadsereg 1944 szeptember 28-án szabadította fel Mezőhegyest. Mezőhegyes a felszabaduláskor a háború összes következményeit magán viselte. Értékes lóállományát elrabolták és nyugatra vitték. Szarvasmarha, sertés, juh állományát a hadsereg élelmezésére áldozták fel és ezzel hosszú évtizedek fáradságos munkája semmivé lett. A gazdaság épületeinek egy részét lerombolták. Mezőhegyes régi urai nem várták be a szovjet hadsereget, hanem parancsnokaikkal együtt nyugatra menekültek. A Szovjetunió Vörös Hadserege anyagilag is támogatta a gazdaságot. Ökröket, lovakat, traktorokat kapott a gazdaság a szovjet katonáktól. Mezőhegyes nem maradhatott ki az 1945-ös év legnagyobb politikai és szociális megmozdulásából, a földreformból. Nem is annyira a gazdaság dolgozói, a cselédek, mint inkább a szomszéd községek nincstelen, földéhes szegényparasztsága követelte a földosztás végrehajtását. Összesen 2966 agrárproletár és szegényparaszt kapott földet 16.155 kh 1532 négyszögöl területtel. A földreform során a mezőhegyesiek, makóiak, csanádpalotaiak, kövegyiek, battonyaiak, pitvarosiak, végegyháziak, tótkomlósiak kaptak földet. A gazdaság felszabadulás utáni történetében 1946 elején uj időszak kezdődött. Ezt az időszakot a helyreállitás szakaszának nevezhetjük, amely 1950 december végéig tartott. Mintegy 5 évre volt tehát szükség ahhoz, hogy az ország legrégibb alapítású, történeti nagygazdasága kiheverje a háborús sérüléseket. Források: 1. A Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság iratai 1945-1950. 2. A Mezőhegyes! Nemzeti Bizottság iratai 1945-1948. 3. A Mezőhegyesi Földigénylő Bizottság iratai 1945-1948. 4. Mezőhegyes nagyközség iratai 1945-1950. 5. A Csanád Megyei Földhivatal iratai 1945-195o /49/. 6. Részletesen feldolgozta a mezőhegyesi földosztás történetét Iványi Anna tanulmánya. /50/ 155