Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Perneki Mihály: Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez / 146–158. o.

sere 8 főből álló csendőrkülönitményt állított fel./31/ 2. Fontos dokumentum az uradalom kérelme, melyet a Battonyai járás főszolgabírójához intézett, hogy a pénzkifizetések esetére a mezőhegyesi csendőrséget a szomszédos csendőr őrsökből erősítsék meg. /32/ 3. A Szegedi Csendőr Kerületi Parancsnokság a gazdasági cselédektől való félelem miatt - 1893 január 6-án - egy 5 főből álló lovas csendőrségi őrsöt állított fel a birtokon. /33/ 4. A belügyminiszter 1897. június 17-én "sztrájktörő telepet" létesített Mezőhegyesen. /34/ 5. Az 1897. évi aratósztrájkok idején egyre nagyobb csapások érték a birtokot, mert a leszerződött munkások egymás után tagadták meg a munkát. /35/ VIII. Mezőhegyes a századforduló végén A község századforduló végi állapotáról fontos adatokat tartalmaznak a főszolgabírói községvizsgálati jegyzőkönyvek. /36/ A községi jegyző 1896-ban irta meg - az alispán felszólítására - a község rövid történetét, amely Csanád vármegye alispánjának irataiban nyert elhelyezést. /37/ Fontosak a község elöljáróságának éves jelentései, melyeket a Battonyai járás főszolgabírójához intéztek. /38/ IX. Mezőhegyes 1900-1918 között 1906-ban Jankovich Lőrinc lett Mezőhegyes jószágigazgatója. Igazgatása alatt tetőpontot ért el a birtokon nevelt apaállat iránti kereslet. A jó és eredményes gazdálkodást bizonyítja, hogy a háború előtti utolsó öt békeévben a legmagasabb a birtok tiszta jövedelme. Az I. világháború a mezőhegyesi állami gazdaság munkájában is komoly nehézségeket okozott. A mozgósítás pl. mintegy 800 embert szólított fegyverbe. Azonban lényegében a háború egész tartamára sikerült biztosítani a gazdálkodás szinvonalat és intenzitását. Pl. 1917-ben a búzatermés átlaga kataszteri holdanként 17,49 mázsa volt (külső Mezőhegyesen 19 mázsán felül). Viszont a háborús állapot következtében komoly csökkenés következett be az állatállományban. Pl. az igaerő 1914-18 között 1851-ről 1423 ökörre csökkent. Források: 1. Adatokkal szolgálnak a községi elöljáróság jelentései a község beléletéről, melyeket évenként terjesztettek fel. Csanád vármegye alispánja évenként nyomtatott jelentéseiben is közreadta ezeket a jelentéseket. /39/ 2. A község közegészségügyi helyzetéről ugyancsak éves jelentések készültek, amelyek a Battonyai járás főszolgabírójának irataiban találhatóak meg. /40/ A jelentések hiányosak, nem maradtak fenn minden évről. 3. A birtok I. világháborús helyzetét hűen ábrázolta Fáy Andor emlékirataiban. X. A Tanácsköztársaság idejének forradalmi eseményei Mezőhegyesen a forradalmi események 1918 november 2-án nyilvánultak meg először. A cselédek felvonulásának vezetői Lénárt János uradalmi kocsis és Kiss Ernő a Szociáldemokrata Párt mezőhegyesi képviselője volt. A Mezőhe153