Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - Szedő Antal: A Nemzetközi Levéltári Tanács működése. Nemzetközi kongresszusok / 5–9. o.

8 résztvevők ismerik a referátumot, amit a készítője legfeljebb rövid formában ismertet. Sajnos, a sokszorosítás mindig késedelmesen történik. Sokszor csak röviddel a kongresszus előtt kapják meg a résztvevők, vagy magán a kongresszuson. A kongresszusokra a Nemzetközi Levéltári Tanács elnöke küldi szét a meghívókat, a Kerek Asztal Értekezletekre ezeknek az értekezleteknek az elnöke. 1954-től 1972-ig Charles Braibant alapitója és örökös elnöke volt a Kerek Asztal Értekezleteknek. Moszkvába azonban elküldte lemondó levelét és a jövőben Franjo Biljan, a Jugoszláv Szövetségi Levéltár igazgatója lesz az utóda. Az első Kerek Asztal Értekezlet 1954-ben Párizsban volt, a második 1957-ben Zágrábban (ezen már résztvettek a szocialista országok), ezt követte a harmadik 1958-ban Wiesbadenban, a negyedik 1959-ben Lisszabonban, az ötödik 1961-ben Varsóban, a hatodik 1962-ben Madridban, a hetedik 1963-ban Budapesten, a nyolcadik 1965-ben Londonban, a kilencedik 1967-ben Koppenhágában, a tizedik 1969-ben Bukarestben, a tizenegyedik 1970-ben Jeruzsálemben (ezen a szocialista országok nem vettek részt) és a tizenkettedik 1971-ben Bad Godesbergben, Nyugatnémetországban. Eltekintve attól, hogy a Kerek Asztal Konferenciák szűkebb körűek (bát a határok állandóan kitágu1 óban vannak), minden ugy folyik le, mint a nagy kongresszusokon. Referátumok készülnek, ezeket sokszorosítják (vagy elolvassák vagy sem), megvitatják. Mindenesetre itt a viták jóval elevenebbek, mint a nagy kongresszusokon. A résztvevők jobban ismerik egymást, szinte baráti viszonyban vannak valamennyien. Minden kongresszus, minden konferencia a végén bizonyos kívánságokat ("voeux") szövegez meg. Tehát nem az egész világra érvénnyel bíró határozatokat, hanem mintegy ajánlásokat, javaslatokat a világ levéltárosai, a levéltárügy vezetői felé. Ilyen kívánság pl. , hogy a külföldiek élvezzenek ugyanolyan jogokat egy levéltárban, mint az illető ország állampolgárai, vagy hogy ne 50 év legyen a kutatási lehetőségek határköve, hanem 30. Az első kongresszusokon és konferenciákon az érdeklődés előterében a bizottság kérdése állott, - ami a II. világháború és annak levéltári tapasztalatai után érthető is volt - tehát a levéltári épületek tervezésének kérdése, a biztonsági mikrofilmezés és igy tovább ; az utóbbi évek kongresszusain és konferenciáin a fő probléma a kutatótermi szabályok liberalizálása, a kutatás segítése, a gépi adatfeldolgozás segítségül hívása. Ujabban többször felvetődő kérdés a kongresszusokon és konferenciákon a levéltáros hivatásának a kérdése. Erről szó volt a jeruzsálemi Kerek Asztal Értekezleten és végeredményben szó volt Moszkvában is. Itt ugyanis nem az volt a probléma, hogy történész-e a levéltáros vagy sem, ahogy nálunk ez a kérdés felvetődik. Azt természetesnek veszi mindenki, hogy a levéltárosnak alapvető történeti műveltséggel kell rendelkeznie és hogy amennyiben tehetsége és kitartása van hozzá, akkor történeti monográfiákat ir. Persze alapvető, hogy értsen á rendezéshez, a selejtezéshez és hogy tudjon leltárt, repertóriumot készíteni. A kérdések kérdése az un. Massenproblem,az iratok eddig még sohasem volt áramlása a levéltárakba.Kell-e a levéltárosoknak irattárakat, selejtezéseket ellenőrizni, a hang- és fény képanyaggal törődnie már kint a dokumentumokat létrehozó szerveiméi? Tudományos munka- e az ilyen munka? Az irányítás feltétlenül tudományosan képzett levéltárost igényel, persze egyre nagyobb igény van jól képzett segéderőkre, kezelőkre is. Ami magát a moszkvai kongresszust illeti, igen nagyarányú volt. 71 ország képviselte magát, családtagokkal együtt több mint ezer volt a résztvevők száma. Jellemző a moszkvai szállók befogadó képességére, hogy a levéltáros kongresszussal egyidőben még legalább három nemzetközi kongresszus volt Moszkvában. A plenáris ülések és a szekció ülések a Dom Szojuzov palotában kerültek megrendezésre. Ez a cári időkben nemesi klubház volt, amit a szovjet kormány átépített, restaurált, modernizált, többek között klímaberendezéssel látott el. A kongresszus megnyitó ülése augusztus 21-én e palotának az un. oszlopos termében történt, ahol a közgyűlés plenáris ülései is lezajlottak. A megnyitó ülésen a kongresszust a Szovjetunió minisztertanácsa, a városi tanács, a Tudományos Akadémia, az UNESCO és egyéb szervek üdvözölték.