Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Tanulmányok Tolna megye történetéből II. Szekszárd, 1969. Szerk. Puskás Attila. Tanulmányok Tolna megye történetéből III. Szekszárd, 1972. Szerk.: Puskás Attila / 88–91. o.

88 fogyatékosságaiért a felelősség adott esetben a jogtudomány fejlődését gátló, képviselőit a kodifikációs bizottságtól távoltartó arisztokráciára hárul. A maga nemében úttörő munka méltán sorolható a rokontárgyu legjobb hazai és külföldi feldolgozások családjába. Jelnetős átfogó lépést tett a magyar polgári büntetőjogi kodifikációhoz vezető levéltári források kiaknázása és elméletek összefüggéseinek marxista igényű értékelése utján. A jövőben a jogág történetének további kutatómunkája az eddiginél lényegesen tisztázottabb előzményekre épithet. Pecze Fe renc Tanulmányok Tolna megye történetéből II. Szekszárd, 1969. Kiadja a Tolna megyei Tanács Levéltára. 333 1. Szerkeszti: Puskás Attila Tanulmányok Tolna megye történetéből III. Szekszárd, 1972. Kiadja a Tolna megyei Tanács Levéltára. 322 1. Szerkeszti : Puskás Attila A Tolna megyei Tanács Levéltára két ujabb kötetet publikált helytörténeti, és megyei vonatkozású politikai, továbbá művelődéstörténeti tanulmányai örvendetesen gazdagodó terméséből. A kötetek szerzői és lektorai a történettudományok országosan ismert, továbbá helyi művelői, akiknek sokoldalú, főleg helyi vonatkozású ismeretei szerencsésen ötvöződnek a közös vállalkozás hasábjain. A témaválasztások tekintetében azonban - összehasonlítva a Somogy megye Levéltára által kiadott évkönyvekkel - joggal hiányoljuk a gazdasági jellegű feldolgozásokat. Ezekből csupán a szénbányászat és a kereskedelem ismertetésére került sor. A másik észrevételünk arra vonatkozik, hogy a tanulmányok tárgyukról sokszor bő lére eresztett általánosságokat mondanak el, mivel kevés a szorosabb értelembe vett helyi forrás-, és adat-anyaguk. Másutt pedig terjedelmes névsorokkal töltenek meg hosszú oldalakat. Stiláris szempontból kifogásolunk bizonyos magyartalanságokat, és az itt-ott még előforduló, elszabadult igekötők használatát. Pl. ellenére helyett dacára (m.k. 185-186. 1.), kitisztáz (Uo. 220. 1.), kihangsúlyoz (Uo. , 57., 239., 259.1.). Erénye viszont mindkét kötetnek a gazdag és Ízléses illusztráció. A tanulmányokkal egyenként, a kötetek sorrendjében foglalkozunk. Először tehát a második kötetben publikáltakkal. ifj. Szakály Ferenc : Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566). A szerző az e tárgykörben tőle megszokott alapossággal vezeti végig az olvasót azon a negyven esztendőn, mely a mohácsi csata után a megyei termelő erők közismert, több mint másfél évszázados, katasztrofális pusztulását bevezette. Feladatát a forrásanyag hézagossága ellenére kitűnően megoldotta. Emiatt sűrűn használt pl. visszatekintő dokumentumokat. Részletesen elemzi a gazdagsági életet, bemutatja a kettős királyválasztás politikai következményeit, a megyei nagybirtokosok garázdálkodásait, melyeket betetőztek a török portyák, majd a tolnai várak és helységek 1544. évi elfoglalása. Mindezek ellenére virágzó szőlőkulturát és gabonatermesztést, továbbá halászatot, meg kereskedelmet találunk a megyében a török hódoltság első évtizedeiben is. A mezővárosokban, főleg Tolnán élénk társadalmi élet volt, a hódoltság alatt terjedt el pl. a reformáció. A szerző érdeme, hogy az eddigi Alföld-centrikus személettel szakítva, a hódoltság-kori, dunántúli