Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Bendefy László: Cartographia Hungarica: collectio I. / 81–83. o.
81 összeirás 4-5. (házak és belső telkek) rovatából a bérelt házak száma és a házak együttes száma került a kötetbe. Az összeirás 6-8. (gabonatermelés, rétek, szolok) rovatainak adatait a kötet 2. rovata négy pontban adja meg, az összeirás 14. (megjegyzések) rovatából vett magyarázatokkal. Az öszszeirás 10-11. (nagyobb állatok és aprómarha) rovatának adatai a kötet 3. rovatába, az állattállomány ismertetéséhez kerültek. A kötet 4. rovata az egyes helységek kedvező és kedvezőtlen adottságait közli, az 1828. évi összeirás 14. (megjegyzések) rovata alapján. A kedvező adottságok között a legközelebbi vásár helyét és távolságát is megadja. A kötet 5. rovata a helységek összeiró-bizottságainak névsorát mutatja be. Az összeirás 9. (almások és szilvások), továbbá 12-13. (erdők és kocsmáitatás) rovatai többnyire nem kerültek kitöltésre, ezért ilyen tárgyú anyagot csak a 14. (megjegyzések) rovatból vett át a kötet. Minden helység adattárának végén jelzet áll s ezzel a forrásanyag a további és aprólékosabb kutatás számára is hozzáférhetővé válik. A kötet végén fogalmak röviditését, idegen kifejezések, pénznemek és mértékegységek magyarázatainak jegyzékét találjuk. Az adattár a Nógrádmegyei levéltár IV. 7. (Nógrád megye adószedőjének iratai) fOndjának, valamint az Országos Levéltárban őrzött eredeti anyag mikrofilmjeinek feldolgozása alapján készült. Ezeket a forrásokat a kötet összeállítója még Ludovicus Nagy ismert kiadványának a községek lélekszámára és a házak számára vonatkozó adataival is kiegészitette. Az adattárban a községek az 1970. évi állapot szerinti ABC-rendben követik egymást. A kötet összeállitója rövid bevezetőjében részletesen foglalkozik a megye iparosaival. Egészében a kötet sok, eddig kevéssé ismert helyi vonatkozást tár fel s jól betölti kitűzött célját: tudományos kutatók és helyi érdeklődök hasznos segitését. Vass Előd Cartographia Hungáriái. Collectio I. A magyar és a nemzetközi paicon nemrég egy nagyon szép kiadvány jelent meg. Nemes Klárán ak, az Országos Széchényi Könyvtár térképtára vezetőjének hozzáértő válogatásában, az általa gondozott Lanfranconi-gyüjteménynek tiz különböző Magyarország-térképe. XVI. és XVII. századi szerzők fa- és rézmetszetü térképei sorakoznak időrendben az Ízléses tékában, szines, facsimile kiadásban. A térkép - mint műalkotás - mindig jellemző volt keletkezési korának technikai és • szellemi szintjére. Természetes,hogy ezeken a 300-450 éves, majdnem 400 000 km 2-t élénk vetitő, országot ábrázoló átnézeti térképeken hiába keressük a mai értelemben vett geodéziai szabatosságot. Ez csak jámbor szándék vagy tudós nagyképűség abban a korban, ahol á lehetőségek szűk korlátait csak olyan kivételesen kimagasló tudós egyéniség törhette át, mint amilyen Rózsa Lázár , a mi Lázár deáku nk volt. A gyűjtemény legelső darabja az ő nagyszerű, 1510 és 1520 között készült s 1528-ban Ingolstadtban kiadott fametszetü térképe. A régi térképeket alkotóik elsősorban műalkotásoknak tekintették. A térképszerkesztők és főként a metszők versengtek a "szép térkép" elismerő jelzőért, amely nemcsak vállveregetést, hanem a metszők számára szakmai névjegyet, bemutatkozási alkalmat, ujabb megbizatások reményét s valószínűségét jelentette. A metsző épp annyira független volt a térkép alkotójától, mint ma a tipográfus az Írótól. Napjainkban formális verseny alakult ki a könyvkiadók között a szép kiállítású könyvekért. A nívódíj ma nemcsak eszmei, hanem le nem becsülhető anyagi elismerést is Cartographia Hungarica. Collectio I. Szerk. : Nemes Klára ; a Magyar Helikon és Kartográfiai Vállalat kiadása. Budapest, 1972.
