Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - Szedő Antal: A Nemzetközi Levéltári Tanács működése. Nemzetközi kongresszusok / 5–9. o.

6 Milyen szervezetben dolgozik a Nemzetközi Levéltári Tanács ? A mindenben döntő orgánum a Közgyűlés (Assemblée générale). Elvileg minden országot a közgyűlésben ketten képviselnek, akiknek tanácskozási és szavazati joguk is van. Az egyik rendszerint az ország összes levéltárainak a főigazgatója, a másik rendszerint a levéltárosok szakmai képviseletének az elnöke. (A szocialista országok gyakorlata ettől eltérő. A levéltári igazgatóság vagy főigazgatóság vezetőjén kivül leggyakrabban a központi levéltár vezetője a másik tag.) A szövetségi államok (USA, Szovjetunió, NSzK stb.) a most Moszkvában elfogadott uj statútum szerint 3 képviselőt küldhetnek a közgyűlésbe. A közgyűlésnek vannak olyan résztvevői is, akik csupán tanácskozási joggal rendelkeznek. Ezek a tag-intéz menyek képviselői vagy a Nemzetközi Levéltári Tanács egyéni tagjai. A Tanácsnak ugyanis tagja lehet bármely levéltár és bármely levéltáros, ha a tagdijat befizeti, de szavazati jog országonként csak kettőt, illetve szövetségi államoknál 3 résztvevőt illet meg.) Mi a szerepe, a hatásköre a Nemzetközi Levéltári Tanácsnak? Először is ő fogadja el vagy módositja a működési, az alapszabályokat, a statútumokat. Azután megválasztja a funkcionáriusokat : az elnököt, a két alelnököt (egy európait és egy amerikait), a 11 tagú végrehajtó bizottság tagjait (ezt a számot a moszkvai közgyűlés állapította meg, addig 10 volt a VB tagok száma), a tiszteletbeli tagokat, akik nem fizetnek tagdijat * de csak tanácskozási joggal rendelkeznek a közgyűlésen. Itt jegyzem meg,hogy a tagdijak nem magasak, az Egyesült Államok a Moszkvában megállapított uj kvóta szerint sem fog évi 2000 dollárnál többet fizetni. így a Nemzetközi Levéltári Tanács az UNESCO anyagi támogatására szorul, vagy különböző alapítványok támogatását veszi igénybe. így pl. 1966-ban a washingtoni rendkívüli kongresszus alkalmából egy amerikai (egyébként könyvtári célokra szervezett) alapítvány 50 európai, ázsiai, afrikai résztvevőnek megfizette repülőjegyét Párizs és Washington között. Mivel a közgyűlés csak minden negyedik évben ül össze, a közbülső időben a végrehajtó bizottság veszi kézbe az ügyek vezetését. Ennek tulajdonképpen 14 tagja van, elnök, két alelnök és 11 rendes tag. De kiegészíti magát további négy funkcionáriussal, akiket a végrehajtó bizottság tagjai választanak. Ezek : a főtitkár, a főtitkárhelyettes, az ügyvezető titkár és a pénztáros. Moszkvában az uj vb még egy ügyvezetőtitkár helyettest is választott. így összesen 19-en ülnek össze. De résztvesznek a regionális szervek elnökei, az Archívum szerkesztője stb. is, ezek azonban csak tanácskozási joggal. A vb minden évben egyszer ül össze. Ekkor meghallgatja a főtitkár, a pénztáros évi jelentését, elfogadja a következő évi költségvetést, felveszi a Tanács uj tagjait, kizárja azokat a tagokat, akik nem fizetik meg a tagdijakat stb. (A pénztáros és a főtitkár a közgyűlés előtt is beszámolni tartozik.) Hadd emlékezem meg az eddig volt elnökökről egy pár szóval. A Nemzetközi Levéltári Tanács első elnöke a francia Samarán, a francia Nemzeti Levéltár főigazgatója volt. O még nem választott, hanem kijelölt és az UNESCO által akceptált elnök. Utóda a francia Nemzeti Levéltárban és a Nemzetközi Levéltári Tanács élén Charles Braibant, aki Magyarországon is jól ismert, hiszen 1956-ban és 1963-ban járt hazánkban. Őt 1956-ban az olasz Fiiangieri (a nápolyi állami levéltár igazgatója), majd 1960-ban a svéd Anderson és 1964-ben a belga Sabbe követte. Moszkvában járt le Sanchez Belda, a spanyol levéltárak és könyvtárak főigazgatójának 1968-ban elnyert mandátuma és ugyanott választottuk meg 4 évre F.I. Dolgih elvtársat, a szovjet levéltárak főigazgatóját. A jelenlegi magasabb tisztségek viselői: főtitkár az olasz Antonelli, helyettese Morris Rieger, az Egyesült Államokból, ügyvezető titkár Charles Kecskeméti (Franciaország) és helyettese Popov a Szovjetunióból. Egyébként megjegyzem, hogy Franciaországnak, Angliának, az Egyesült Államoknak bérelt helyeik vannak a vb-ban, hiszen ők az alapitó tagok. Nagy szerepet visznek az olaszok, spanyolok, nyugatnémetek is. Az európai alelnök jelenleg a francia Duboscq, aki 1950 óta szakadatlanul tagja a vezetőségnek, az amerikai féltekét pedig Rhoads, az USA levéltárosa képviseli, aki várhatólag 1976-tól az elnök lesz. (A hagyományok szerint az elnököt mindig az az ország adja, amelyik a Kongresszust rendezi és szervezi. 1976-ban az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 200 éves évfordulóján a Kongresszus az Egyesült Államokban lesz.) 'A moszkvai kongresszus a jelen cikk Íróját tiszteletbeli taggá választotta. (A szerk.)