Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - KRÓNIKA - Balázs Péter: Igazgatói értekezlet Egerben / 655–658. o.
657 reprodukció formájában való őrzése stb./ megoldásán még tovább kell munkálkodni. Az értekezlet második napirendi pontjának, a levéltári iratok tárgyi rendezése tervezetének vitáját Bekény István bevezetője előzte meg. Ebben a referátum szerzője 2 évtizedre visszamenően ismertette az iratanyag középszintű levéltári feldolgozásának menetét az Országos Levéltár II. osztályán. A hozzászólók a tárgyi átrendezés kérdésének felvetését és megvitatását időszerűnek tartották, jogosultsága és célszerűsége tekintetében megoszlottak a vélemények: voltak, akik a tárgyi átrendezés helyett általában, illetve egyes esetekben a tematikus segédletek készitését részesitették előnyben. Ez utóbbi ugyanis egy-egy ügyirat többféle szempontú mutatózását is lehetővé teszi. A jól megalapozott tárgyi átrendezés viszont idctállóbb, s a nemzetközi levéltári gyakorlatban is általánosabban elfogadott és bevezetett szisztéma. Ugyanakkor a tárgyi átrendezés már a selejtezhetőség szempontjait is érvényesíteni tudja, minek folytán a későbbi selejtezés egyszerű mechanikus munkává válik. A tematikus segédlet készítésének, illetve a tárgyi átrendezésnek alternatíváját nem lehet általános érvénnyel kimondani, azt mindig konkrét mérlegelés utján kell eldönteni. Többen hangsúlyozták, hogy a proveniencia elveinek helyes értelmezése egyáltalán nem mond ellent a tárgyi átrendezésnek, hiszen a fondok és az ügyiratok megbonthatatlansága a tárgyi átrendezés folyamán is érvényesül: az átrendezés határa éppen a fond /állag/ és az ügyirat. Valamennyi felszólaló egyetértett a tervezetnek azzal a megállapításával, miszerint egy-egy szerv rendeltetésére, feladataira vonatkozó adatok alkalmasak arra, hogy a tárgyi rendezési terv legáltalánosabb keretéül szolgáljanak. Az "ügykörök szerinti rendezés" jobban kifejezné a munka lényegét, mint az eddig használatos tárgyi átrendezés. A funkciók és ügykörök szerint kialakított fő csoportokon belül lehetőség nyilik más rendezési /földrajzi, személynév szerinti stb./ elvek érvényesítésére is. Ugyancsak egyöntetű volt a vélemény abban a kérdésben, hogy a tanácsi levéltárak azon tipusfOndjaihoz, amelyek tárgyi átrendezést igényelnek, központilag kell a rendezés szempontjait kidolgoztatni. Ehhez a munkához - többek között - a most folyó ágazati feldolgozások is nagy segítséget nyújthatnak. A munka irányítását és összefogását a Levéltári Igazgatóságnak kell végeznie. E feladat megoldásában támaszkodni kell a nemzetközi /elsősorban NDK-beli/ tapasztalatokra is. Az ügykörök rendszerezésénél és a további csoportosításoknál arra is figyelemmel kell lenni, hogy a kialakított kategóriák eleve ne zárják ki egy esetleges későbbi gépi adatfeltárás lehetőségét. A vita a tárgyi átrendezés munkautasításának kidolgozásához /amalyre a tervezetnek az Országos Levéltárban történő megvitatása után kerül majd sor/ hasznos szempontokat szolgáltatott. Az értekezlet keretében a jelenlevők tájékoztatót kaptak a tanácsi levéltárak 197^. évi tervének elkészítéséhez összeállított irányelvekről és az előző igazgatói értekezleteken felmerült kérdések megoldása érdekében tett intézkedésekről.