Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Fejér megyei történeti évkönyv 6. Szerkeszti: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1972. Tanulmányok és források Fejér megye történetéhez 6. / 637–639. o.

638 ján a XVIII. század végén alakult meg az első, modern gazdaságszervezéssel dolgozó uradalom. Csupán ezek az uradalmak vészelték át az 1853 után elhúzódó, a munkaerő és szakértelem hiánya következtében beállott válságot. A modern mezőgazdasági nagyüzem fejlődésének az I. világháború kitörése vetett véget. Az ekkor bekövetkezett általános gazdasági hanyatlás okát a szerző kizárólag a munkaerőhiányban jelölte meg, szerintünk azonban ez a még mindig fejletlen szervezésű és felszerelésű üzemek szerkezetéből adódott. Kadácsiné, István Sarolta: Fejér vármegye közigazgatása a kiegyezés korában /1860-1871/ c. tanulmánya a megyei önkormányzat visszaállítását és az 1860-61. évi megyei bizottmány működését mutatja be. A megyei önkormányzat felfüggesztése, a provizórium I86I-I865 közötti tisztiszéke négy éves igazgatása, a közállapotok romlása s a helytartótanácshoz fűződő szoros szálak a megyei állapotok valamint az ezt követő 1865-1871 közötti időszak pontos ábrázolását nyújtják. A szerző a területi önkormányzat s a központi hatalom felemás igazgatásától az 18?0. évi köztörvényhatóságok rendezéséig feltárja a helyi ellentmondásokat: a régi megyei vezetők a törvényhatósági bizottság tagjai, de az ebből adódó következtetést már nem vonta le. A dunaújvárosi munkásmozgalommal foglalkozik Dani Lukács A párt és a tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű épitésén c. III- részletében közölt tanulmánya. Az 1951 évi december 21-i munkaversenymozgalom az éves terv korábbi befejezéséért a MDP központi Vezetősége határozatai nyomán került megvalósításra. A szerző a termelés irányításának és szervezésének bemutatása közben az egyes brigádok részletes termelési történetét is felidézi az egykorú helyi sajtó és a Párttörténeti Intézet Archivuma forrásai felhasználásával. A tanulmányban felhasznált sajtóanyag forrásként való kezelését követendő eszköznek tartjuk a szocialista korszak helytörténetirása számára. Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei . /1688-1790/ c. közleményében a városi önkormányzat igazgatási és jogszolgáltatási szervei, a tisztviselők teljes névsorai a város levéltárán kivül bécsi levéltári források bevonásával most először kerültek közlésre. A tisztségviselők és tevékenységük áttekintéséből levont következtetés a város társadalmi helyzetére nyújt betekintést: mintegy ltí patricius család tagjai vezették a várost. A közlemény az 175^ utáni időszakban az e családok közötti érdekcsoportokban egy még szűkebb vezetőréteg kialakulását veti fel, s a város "polgári-feudális" jellege alapján ez bizonyítottnak látszik. Az 1919. évi Tanácsköztársaság elbukását követő napoktól a helyi városi uralkodó körök politikai mozgását eleveniti fel Farkas Gábor: Politikai mozgalmak Székesfehérváron a két világháború közötti időben c. közleménye. A helyi parlamenti ellenzékiség hagyománya 1919-ben megtört, s azontúl egyetlen baloldali ellenzéki képviselő sem volt. A városi képviselői mandátum sorsán kivül a városi pártok bemutatásával a helyi társadalom egyes rétegeit a visszaemlékezések, a sajtü és a főispáni bizalmas iratok alapján a legárnyaltabb részletekben mutatja be.