Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.

490 II. Ipartestület Az ipartestületek működési területe mind az érdekvédelmi feladatokat, mind a hatósági teendőket illetően lényegében érintetlen maradt feloszlásuk időpontjáig. Az ipari mestervizsgák lebonyolításában adminisztratív szerepet juttatott a testületeknek az 1948 október 11-én kelt 21.000/1948 Ip.M.sz. rendelet. /3V A náluk benyújtott kérvényeket a mestervizsgázók törzskönyvébe beiktatták, azután pedig közvetítették azokat a Kisiparosok Országos Szabadszervezete AlOSZ/ /35/ és a szakszervezet, a vizsgabizottság elnöke, az iparügyi miniszter és a vizsgálóbizottság között. A mesterleveleket az ipartestületek állitották ki. A népgazdaság szocialista irányú fejlődésének inkább megfelelő szövetkezeti termelési forma általánossá válásának és terjedésének, a kézműves iparosság szövetkezetekbe való tömörülésének, azután az önálló kisiparosok népi demokratikus szellemben való Összefogása érdekében már 1945- ben fejlődésnek indult mozgalom, a KIOSZ jelentőségéhez mért és rendeltetésszerű működésének korlátokat szabott az ipartestületi tagsági kényszer. Ezt az akadályt háritotta el a 12.410/1948. Korm. sz. rendelet az^al, hogy a képesítéshez kötött ipart folytató iparosok ipartestületi tagságát, önkéntes elhatározástól tette függővé. Az ennek következményeképpen felszámoló testületek addig átruházott jogkörben végzett hatósági teendői közül az iparoktatási /iparostanuló/ ügyeket a munkaerőgazdálkodási hatóságok, a munkaerőnyilvántartási /munkakönyv, munkaviszony-igazolás/ ügyeket pedig az I.f. iparhatóságok vették át. - Az ipartestületek munkaközvetítői tevékenységének már a korszak elején meg kellett szűnnie, mivel a kapcsolatos rendelkezések azt a szakszervezetek kizárólagos feladatkörébe utalták, /36/ később pedig a Munkaerőtartalékok Hivatalának feladata lett. /37/ III. Kereskedelmi és iparkamara Annak ellenére ,hogy az 1945 január 25-el napvilágot látott 333/19^5 M.E.sz. rendelet az intézkedéseket megtette a kamarai választások előkészítésére, továbbá, hogy több rendelkezés is kelt a választások ügyében, /38/ a kamarák önkormányzata 1948 május 31-ig, megszűnésük napjáig nem állt helyre. A főtitkárok vezetésével végezték tennivalóikat, amelyek lényegében fedték az 1945 előttieket. - A tervgazdálkodásra való áttérés mégis uj feladatot is rótt rájuk: közreműködést a kisiparosok termelési terveinek elkészítésében. /39/ A kamarák megszűnését az 1948 május 7-én kelt 5590/1948 Korm.sz. rendelet /40/ kimondta. A hatáskörükben végzett közigazgatási teendőket, /4l/ valamint az érdekvédelmi feladatkört kisipari vonatkozásban a Kisiparosok Országos szabadszervezete /KIOSZ/ vette át. A KIOSZ és a Kiskereskedők Országos Szabadszervezete