Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.

465 közigazgatási tennivalók ellátása végett. A bizottság tagjai sorában a munkaadók és munkavállalók egyenlő arányú képviseletét rendelte el, mig az elnöki tisztségre hatósági, vagy egyéb érdektelen személyt tartott kinevezendőnek. - Mindezeknek gyakorlati megvalósítására csak a budapesti iparfelügyelői kerületben került sor. /9/ V. Országos szintű szervek Az ipar igazgatásról mozaikszerűen alkotott kép teljesebb lesz, ha legalább azokról az országos szervekről esik néhány szó, amelyeknek befolyása az ipari életre a felszabadulás előtt és azt követően is érvényesült, bár időszerűségük a nagy politikai átalakulás és a rohamos ipari fejlődés folyamatában kevésbé volt időt álló, mint az alsófoku szerveké, a megszüntetésükre ez utóbbiaknál is korábban került sor. 1. Az Ipartestületek Országos Központja /IPOK/ az 1932:

VIII.te. 37.§-a értelmében valamennyi ipartestület és az ezekbe tömörült kézműves iparosság egyetemes érdekeinek képviseletére létesült. Minden ipartestület hivatalból tagja volt, és ezeken kivül más tagja nem lehetett. a, Önkormányzati szervei: aa, 120 tagú közgyűlés, bb, 18 tagú választmány, cc, elnök, dd, két alelnök, ee, meghatározott céllal alakitott bizottságok /két állandó bizottsága: igazgatási és közigazgatási/ b, Feladatkörébe tartozott: aa, a kézműves iparosság érdekeit érintő érvényes törvények és rendeletek szükségszerű módositásának szorgalmazása, uj törvények és rendeletek előkészítésének kezdeményezése, törvény- és rendelettervezetek véleményezése, bb, a kézműves iparosság gazdasági helyezetének tanulmányozása és olyan intézmények létesítésének kezdeményezése, amelyek a gazdasági helyzet javitására és az iparosok jólétének emelésére szolgálnak, cc, az ipartestületek működésének szakszerű és egységes irányitása, önkormányzatuk érintése nélkül; az ipartestületek részéről előterjesztett ügyek tárgyalása és érdemi elintézése, s általában támogatásuk feladataik végzésében. /Az ipartestületek alakitásával, működésével kapcsolatos teendők lényegében azonosak voltak a kereskedelmi és iparkamarákéval. Az eltérés az IPOK javára abban mutatkozik, hogy küldöttei utján közvetlen irányitást, útmutatást adhatott az ipartestületek elöljáróságainak, a szakosztályoknak és bizottságoknak, s maguknak a tagoknak is/,