Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Horváth Ferenc: A kiegyezés kori fő- és alszolgabírói iratok kísérleti selejtezése, 1861–1871 / 382–387. o.

386 Katonai szabadságolási ügyek /nyomtatott "Note"/ Kézbesitések Kóborlók elleni eljárások Középületek karbantartása, tatarozása Közmunkaösszeirási egyéni lapok Közmunkahátralékok sürgetése Lakhatási engedélyek Panaszügyek /kisebbek, lopás bejelentés, idegenben legeltetés, becsületsértés, verekedés/ Sürgetések /bármiféle/ Szabadságügyek Szegénységi bizonyítványok Tüzesetek /kisebbek/ Ujoncállitási költségek ügyei Utlevélügyek /belföldi/ Válóperes ügyek Vándoriparügyek /munkakönyv nélkül/ Végrehajtási értesitések Zálogolási értesitések A selejtezés szintje tekintetében az a véleményem, hogy nem érdemes ügyiratdarabselejtezéssel bajlódni. Én ügyiratselejtezést végeztem, s ezt tartom reálisnak. Egyedül a gyámügyek tekintetében tartanám megengedhetőnek, hogy az érdemleges leltárt kiválasztva, a többit selejtezzük. A selejtezés tényének feljegyzésére az iktatókönyv alkalmas, mivel a sorszámozás évenként kurrens, és nincs elő-, sem utószámos kapcsolás. Amennyiben nincs segédlet, megfelelő az egyszerű számjegyzék a kiselejtezett iratokról. A selejtezés kapcsán két szempontra szeretném felhivni a figyelmet. Az egyik: a selejtezett anyagon található postatörténeti adatok az első magyar lebetüzések, legtöbbször bélyeg nélkül. Elhatároztam, hogy a magyar postai bélyegzéseket a teljes oldal megőrzésével, amelyen a bélyegzés található, külön gyűjteménybe fogom gyűjteni, ha a selejtezés engedélyezést nyer. Nemcsak a Vas megyeieket, hanem az összes magyar postai bélyegzést. A másik szempont a községi pecsétek lenyomatainak megőrzése. Nagyon sok szép régi községi pecsét található selejtanyagon, főleg községi bizonyítványokon, amelyekből községenként egyet-egyet ugyancsak érdemes megtartani, különösen, ha a községi régi bélyegzők gyűjteménye hiányos, vagy ilyen egyáltalán nincs. Ez szerintem az előbbivel együtt levéltári ügy.