Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Horváth Ferenc: A kiegyezés kori fő- és alszolgabírói iratok kísérleti selejtezése, 1861–1871 / 382–387. o.

3o3 gatási szervek kiküldött irattipusait ebből a szempontból külön ismertetni fogom. Ha a megyei igazgatási szervek iratai hiányosan, vagy egyáltalán nem maradtak fenn, akkor a f őszolgabir ói irattárak egyikét, lehetőleg a legteljesebbet nem selejtezhetőnek kell nyilvánítani, hogy abban minden megyei igazgatási szerv körrendelete fennmaradjon. A megyei igazgatási szervek rendeleteinek selejtezésénél igen gondosan ügyelni kell arra, hogy nem minden megyei rendelet körrendelet. Körrendeletnek általában azok minősülnek, és azok selejtezhetok, amelyeknek cimzése Valamennyi fő- és alszolgabirónak szól. Azok a körrendeletnek tűnhető megyei rendeletek, amelyek névre szólóak, rendszerint csak egy járásra vonatkoznak, s egyedi jellegüknél fogva nem selejtezhetők, mert csak egy járás irattárában maradtak fenn. Azok a megyei igazgatási szervek, amelyeknek rendeletei a megadott feltételek mellett különösebb vizsgálat /tartalmi vizsgálat/ nélkül selejtezhet ők: a/ a főispáni helytartó minden olyan rendelete, amely valamennyi fő- és alszolgabirónak szól; b/ az alispán hasonló rendeletei; c/ 186? után minden megyei bizottmányi jegyzőkönyvi kivonat, ha a megyei bizottmány jegyzőkönyvei fennmaradtak; d/ az Államépitészeti Hivatal, a Gazdálkodó Választmány, a Megyei Törvényszék, az Arvatörvényszék, a Számvevőség az összes járásnak szóló körrendeletei; A választási ügyekkel foglalkozó Középponti Választmány rendeletei külön óvatosággal kezelendők és általában nem selejtezhetők. Minden főszolgabírói irattárban /fondban/ darabonként meg kell vizsgálni minden emiitett megyei igazgatási szerv rendeletét, ha az csak egy járásnak szól, és tartalmánál fogva az ügykörjegyzék alapján kell elbirálni, hogy selejtezhető-e, vagy sem. Ha a főszolgabírói irattár teljes, az alszolgabirói járások irataiból minden megyei rendelet selejtezhető, kivéve azt a nagyon ritka esetet, ha az adott rendeletre megvan a jelentés másodpéldánya, és az érdemleges helyi vonatkozású anyagot tartalmaz. Mivel minden fő- és alszolgabirói fondnak átlag J>0%-& -megyei rendeletekből áll, ezzel a módszerrel a tapasztalat szerint átlag 20%-os csökkenést lehet elérni, s az ügykörjegyzék segítségével a főszolgabírói iratokban 40 - 50, az alszolgabiróiak 50-60#-a selejtezhető. A kiegyezéskori járási irattárak általában elnöki, közigazgatási, polgári peres és büntetőperes sorozatokból állnak, mindegyik sorozathoz külön segédletekkel. Jelen vizsgálat nem vonatkozik az elnöki iratokra, amelyek véleményem szerint nem selejtezhetők, sem a polgári és büntetőperes sorozatokra, amelyeknek selejtezése külön vizsgálatot igényel.