Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Komjáthy Miklós: Várostörténeti konferencia Kaposvárott / 340–349. o.
tarosa szólt hozzá. Gazdag levéltári anyag alapján a megyeszékhely társadalmának statisztikai elemzését adta a századforduló táján. Kaposvár kereskedelme viszonylag kisvolumenü és közvetitő jellegű volt. Az előadó közelebbről vizsgálta az agrár jellegű népesség fejlődését, viszonyukat az iparból élőkhöz. /A kishatárú városban a mezőgazdasági őstermelő népesség aránya elmaradt Magyarország többi városa hasonló jellegű rétegeinek aránya mögött./ Egyébként, Kaposvár népességének fejlődése a századorduló évtizedeiben városaink sorában a legdinamikusabb és legegyenletesebb volt. Gerelyes Ede , a Budapesti Történeti Múzeum tudományos főmunkatársa előadásában a munkásosztály kialakulását vizsgálta a városfejlődés adta keretek között. Mondanivalója bevezetőjében utalt arra, hogy gazdasági-társadalmi életünknek kapitalista átalakulása meghozta az ipar kialakulását és megerősödését is. A városfejlődés és a munkásosztály fejlődésének párhuzamossága annak ellenére kimutatható, hogy a munkásosztály nem egyedüli települési formája volt a város. A munkásság osztállyá szerveződése azonban a városokban zajlott le. A kaposvári munkásosztály kialakulásának kezdetei a múlt század hetvenes éveire esnek. Kétségtelen, hogy e társadalomtörténeti esemény Kaposvár várossá lételének egyik legjelentősebb mozzanata volt. Kelemen Elemér módszertani kabinetvezető arról szólt előadásában, miképp tett eleget a város tanácsa a századforduló idején iskoláztatási kötelezettségének. Az iskoláztatás terén nagyon szomorú volt a helyzet Kaposvárott. 1890-ben a lakosság 4-0%-a analfabéta volt, 1897-ben az iskolaköteles gyerekek közül 4-00 nem járt /nemis volt módjában'járni/ iskolába. E téren a városi tanácsot igénytelenség, szűkmarkúság jellemezte. A népoktatási törvényben előirt feltételeket csak késve és elégtelenül teljesitette. Andrássy Antal archivumvezető az 1919 és 194-5 közt eltelt évtizedek Kaposváráról beszélt. Három történelmi korszakról szólt a társadalmi-politikai erőviszonyok és a városfejlesztés összefüggésében. 1919-ben született meg Kaposvár első városrendezési terve s ekkor találkozott először a város és a megye érdeke. A két világháború közt nagy volt a munkanélküliség. A város akkori vezetősége virágok ültetésével foglalkoztatta a munkanélkülieket. A "virágos Kaposvár" mozgalmával kendőzte, kozmetikázta a munkanélküliek nyomortelepeit. Qrmossy Viktor , Kaposvár általános tanácselnök-helyettese, a mezőgazdasági táj és a morfológiai adottságok figyelembevételével vázolta fel a városfejlesztés jövőjét az ezredfordulóig.Igyekezni fognak a termelő ágazat /ide számitva nemcsak az ipart, de a szolgáltatásokat, közlekedést, szállitást stb. is/, „s a településhálózat rendszerének /a város vonzáskörébe tartozó népesség igényei kielégítésének/ figyelembevételével az arányos gazdasági növekedéshez kedvező feltételeket biztosítani. - Az előadó, a hallgatóság egyetértő helyeslése mellett, Ígéretet tett, hogy a levéltár és a múzeum is megfelelő, méltó épületet kap a távlati terv megvalósítása során.
