Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Komjáthy Miklós: Várostörténeti konferencia Kaposvárott / 340–349. o.

3^3 országos átlag alatt maradt, főképp a környező falvak népének szegénysége miatt. Kállay István kandidátus, az Országos Levéltár osztályvezetője a város fejlődésének egyik kulcsproblémájáról, Kaposvár mezőváros és az Esterházy hercegi uradalom XVIII. századi viszonyáról beszélt. Mégpedig a város és az uradalom között 1788-1793 folyamán lezajlott tizedper ismertetése kapcsán, ^z uradalom még 1726ban megszerezte a pannonhalmi főapáttól a tizedszedés jogát. A mezőváros és az uradalom között összeütközésre az adott okot, hogy az uradalom elsőizben 1755-ben 14-0ről 200 forintra, majd másodízben 1788-ban, visszamenőlegesen, újabb 10 forinttal emelte a tized összegét. A város ekkor tiltakozott az emelés ellen, majd a megyei bírósághoz fordult. A per során a város az uradalommal 1712-ben kötött és 1756-ban megerősített szerződésre hivatkozott. A megyei biróság ítéletében jóváhagyta a tized összegének felemelését, de annak hatályát visszamenőleg nem ismerte el. Az Ítéletet mindkét fél megfellebbezte. A Királyi Tábla a megyei biróság ítéletét jóváhagyta. Ezzel azonban nem zárult le a város küzdelme, hogy az uradalom szorító öleléséből szabaduljon. Az előadó e harc újabb fellángolásának ismertetésével zárta mondanivalóját: az uradalom az 1811-es devalváció terheit igyekezett a mezőváros lakóira hárítani. Kanyar József kandidátus, a Somogy megyei Levéltár igazgatója Kaposvár XVIIIT XIX. századi közoktatási és közművelődési viszonyait vizsgálta hozzászólásában. Érdekesen vette számba e kor társadalmának iskolafenntartó elemeit, rétegeit: a birtokos nemességet az egyházat és a polgárságot. Kaposvár nem volt püspöki város, sohasem volt jelentős egyházi központ. Környékén voltak püspöki és káptalani birtokok, ezek jövedelme azonban nem segítette a város kulturális igényeinek kielégítését. Az Esterházy uradalom alközpontja Kaposvárott volt. De sem a nagybirtok urai, sem alkalmazottai között nem élt a Festeticsek Georgicon-alapitó szelleme. Művelődési, intézményeket alapító és támogató tevékenységet Kaposvárott a város polgárai fejtettek ki. Az iskolalátogatás aránya jóval magasabb volt a megyei átlagnál. A város első emeletes gimnáziumát a polgárság építette. Ennek alapításakor a felekezetek között a katolikusok voltak túlsúlyban, utánuk az izraeliták következtek, azok után pedig a reformátusok. Ez volt a helyzet a gimnázium fennállása századik évében /1912-ben/ is. Előadása befejező részében Kanyar József a megyei könyvtár funkciójáról szólt. A könyvtár egyik legszorgalmasabb olvasója és kölcsönzője Berzsenyi Dániel volt. Simonffy Emil

,a Zala megyei Levéltár igazgatója, korreferátumában a XIX. század elejétől a kiegyezésig foglalta össze, a mezővárosi fejlődés általános keretébe ágyazva, Kaposvár történetének problémáit. A mezővárosok polgárai bizonytalan helyet foglaltak el a falvak jobbágyai és a szabad királyi városok polgárai között. Legtöbbször a jobbágyok közé sorolták őket. A jobbágyi kötöttségektől mentességük legjobban - s éppen legjelentősebb mezővárosainkban - a polgárok ingatlanainak szabad adás-vevésében nyilatkozott meg. 184-8-ig a mezővárosok p rekben próbál-