Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Ságvári Ágnes: Tájékoztató Budapest Főváros Levéltára 1972. évi tevékenységéről / 302–312. o.

309 felelő levéltáros és "legújabbkoros" történészutánpótlás biztosításának. Ahhoz, hogy a főváros levéltára napi munkáit végezhesse, s a jövőben rendeltetésszerű feladatainak akár a legcsekélyebb mértékben is eleget tehessen, hogy egyáltalán legyenek a jövőben még olvasható iratok - legfőbb, legszorosabb értelemben vett levéltári munkánknak tekintettük a BFL tarthatatlan helyzetének feltárását. Azt a tényt elfogadtatni, hogy a számos súlyos körülmények között működő fővárosi, intézmény közül éppen a Levéltár szorul azonnali segitségre, nem volt könnyű feladat, messzemenő megértést igényel a Fővárosi Tanács vezetői részéről. Ismeretes a tervezési és épitési kapacitás szűk keresztmetszete és a lakásépítési program elsődlegessége. Él és hat a Levéltárnak, mint "irattermelőnek" lebecsülése, és nem utolsósorban: a főváros nehéz és szerteágazó anyagi kötelezettségei közepette nem népszerű újból és újból a szó legszorosabb értelmében vett katasztrofális helyzetünkkei előhozakodni. Lassan magunk is úgy vagyunk, mint a mesebeli szegény ember. Inkább vállalnánk büszkén szegénységünket, semmint "propagáljuk" rongyainkat. A levéltári területen azonban közismert, hogy már 1957-ben levéltári iratok tárolására alkalmatlannak minősítette a levéltári szakértő raktárunkat; a KÖJÁL és a kerületi tiszti orvos pedig emberi tartózkodásra alkalmatlannak minősitette a bazilikái altemplomot, ezért előirta annak kiüritését. Annakidején a felsőbb hatóságok a döntést érvénytelenítették. Annál nagyobb elismerés illeti a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságát azért, hogy 1972. március 1-i határozatában állást foglalt a/ a Városházán belüli helyiségek kiutalására, b/ utasitotta az illetékes főosztályokat átmeneti raktár számára alkalmas, vagy kisebb költséggel renoválható helyiség felkutatására, illetve renováláshoz szükséges összeg biztositására. Végül: úgy döntött, hogy 1973. folyamán meg kell kezdeni az Eörs vezér téri új városközpontban elhelyezendő levéltár-épület terveztetését, hogy az a következő 5 éves terv idején felépüljön. A városházi helyiségek átadásának köszönhető II., szocialistakori osztályunk és az igazgatási csoport megfelelő elhelyezése és térképtárunk megmentése, valamint az egészségi ártalmak nélkül használható kutató-szoba és reprográfiai műhely kialakitása. Folyamatban van a Il.ker. Heinrích István út l/3.sz. alatti félromos épület renoválása, s az előreláthatóan 1973. év folyamán legkevesebb 2000 fm iratanyag befogadására lesz alkalmas. 1974—ben kisebb ráfordításokkal további 4-000 fm iratanyagot tudunk majd ott elhelyezni. A Heinrich István úti raktárát a végleges levéltári épület működésének idején átmeneti raktárként kivánjuk üzemeltetni. Az új levéltári épületre a beruházási program elkészül, a BUVÁTI terveit pedig annakidején nyilvánosságra és vitára terjesztettük a levéltárosok szélesebb köre elé. Megsokszorozták munkánkat Budapest centenáriumával kapcsolatban a BFL-re háruló feladatok. Elöljáróban megjegyzendő, hogy előzetes terveinket messze meghaladták a feladatok, részben mert azok "alulméretezettek" voltak, részben azért, mert a főváros politikai és hivatali vezetése több vonatkozásban örvendetesen igénybevette a Levéltár munkáját, szakvéleményezését. Annak ellenére, hogy a centenárium.