Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Ságvári Ágnes: Tájékoztató Budapest Főváros Levéltára 1972. évi tevékenységéről / 302–312. o.
305 nulmányként tekinthető egy később kialakitandó egységes, lyukkártyára alkalmazható levéltári várostörténeti kartotékrendszer számára. Ebben a perspektivikus rendszerben külön hely illeti meg a selejtezési munkákat is. A jóváhagyott ügykörjegyzék alapján kijelölt 148 fm-nyi anyagból 100 fm került kiselejtezésre, amelynek "melléktermékeként" jelentős értékű, tudományos tematikai cédulával gazdagodott gyűjteményünk. Köszönettel vennénk, ha a Levéltári Szemle szerkesztősége vitát inditana a lyukkártyák alkalmazásának és hasznosságának lehetőségeiről, valamint e módszer tervszerű előkészítésének feltételeiről. Napi, sorozatosan ismétlődő "mechanikus" tevékenységnek minősül a levéltárak gyakorlatában az anyakönyvi munka. Ám, ha súlyos elmaradás terheli, mint az Levéltárunkban volt, akkor mutatkozik meg e terület jelentősége teljes nagyságában. 1973. januárjában a 28 14-5 u.b. bevezetése, a mintegy másfélezernyi un. másolat feldolgozása után, s a fővárosi anyakönyvi kerületek adataival történt egyeztetést követően már elmondhatjuk, hogy csupán az 1972. év folyamán beérkezett és még fel nem dolgozott 24 003 u.b. bejegyzése vár munkatársainkra. S ezzel újra folyamatos, egyszerű napi teendőink egyike lett az anyakönyvi munka. Ügyfélforgalmunk méretei Levéltárunknak egyébként tapasztalt dolgozóit is hatványozott feladatok elé állitották. Ne feledjük, hogy a törvényeknek, rendeleteknek - mint pl. az új nyugdijmegállapitási rendszer bevezetésének - lecsapódásai ezek. Az elmúlt évben 758 személyes és több, mint 1600 irásos megkeresés érkezett. Természetesen ez az egyébként önmagában is nagy szám nem mutatja világosan a ráfordított időt, hiszen nem egy olyan hivatali vagy külföldi /27 külföldi kérésre válaszoltunk/ megkeresés érkezett, amely részletesebb kutatást igényelt. Az aktákkal foglalkozó, nagyrészt új munkatársaink ügyintézőkészsége nőtt, ezért az egy akta intézésére forditott időhányados csökkent. Megnyugtató, hogy az időnként meglévő és súlyos adminisztrációs nehézségeink ellenére az előirt 30 napos határidőt mindig tartani tudtuk, de általában két héten belül válaszoltunk. S ha a kutató- és ügyfélszolgálat a tervezettnél általában több időt is igényelt, ezt indokolta az a körülmény, hogy Levéltárunkban egy kétmilliós világváros sokrétű iratanyaga található s az azzal kapcsolatos kutatási, megkeresési és ügyfélforgalmi esetek és a váratlansági tényezők száma'is jóval nagyobb más területi levéltárakénál. Növelte kutatási forgalmunkat a közelgő centenáriummal kapcsolatban jelentkező számtalan, különböző szintű megkeresés elintézésének gondja. Ezen "gondjaink" társadalmi, sőt kifejezetten szakmai "hasznossága" azonban nyilvánvaló. Levéltárunk nagyban hozzájárult a Fővárosi Tanács és a lakosság kapcsolatainak további demokratizálásához, a helytörténeti tevékenység kiszélesedéséhez, szakmai, politikai színvonalának emeléséhez. Párhuzamosan azzal, hogy nőtt az elismerés Levéltárunk ügyintézése s az érdeklődés várostörténeti-ismeretterjesztő tevékenysége iránt, nőtt publicitásunk is, s vele együtt a BFL társadalmi, szakmai, anyagi tá-