Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - FIGYELŐ - Schneider Miklós: Kísérlet a Szovjetunióban a selejtezési ügykörjegyzék tipizálására / 275–280. o.

280 selejtezhetők aránya 10% körül van, mig akadnak olyan alcsoportok is, ahol egyetlen megőrzendő tétel sem' akad. /Ilyen pl. a X/2 Generáljavitásnál 9, a XIV/1. Egészségügyi ellátásnál 7, a XIV. Jogi kérdéseknél 16, a XVI/2 Raktárgazdálkodásnál 14, a XVII/2. Távközlésnél 4, a XVIII/4 Vállalatok, szervek védelménél 21 irattipus/ A szovjet ügykörjegyzék maximalista jellege - hacsak egyetlen hazai minta irattári-tervet vizsgálunk is -, erősen szembeszökő. A Nehézipari Minisztérium irattári tervében az egyik fontos alcsoport-, az /6/ Ellenőrzés hat tétele közül, -amelyek tartalmilag és formailag nagyjából megfelelnek a szovjet ügykörjegyzék tételeinek, - mindössze egy tétel nem selejtezhető, a többinek az őrzési ideje 10 év. Különösen érdekes jelenség az, hogy a szovjet ügykörjegyzékben szép számmal találhatók olyan tételek, amelyeknek végleges megőrzésre való minősítése politikai meggondolásból fakad; összefügg a Szovjetuniónak,mint kommunizmust építő államnak a jellegével. így érthető, hogy a nem selejtezhető tételek között olyanokat is találunk, mint a VI/1 256 Uj építkezésekre, kolhozokba, szovhozokba, erdőirtásra, stb. önként jelentkező dolgozók jegyzékei, vagy a 276 Kitüntetésekre /Szocialista Munka Hőse, Lenin- és Állami díj, érdemes cim, stb./ való felterjesztés anyaga. Ezért érthető az is, hogy nem selejtezhetőnek minősül a szocialista brigádmozgalom majdnem teljes anyaga, de nagyrészt az újítómozgalom dokumentációja is. A szovjet ügykörjegyzék ezek szerint - legalábbis célkitűzését tekintve - nem a kivánt mértékoen segíti elő a levéltári átvételre kerülő iratok körének csökkentését. Az ügykörjegyzék további sorsát, a végrehajtása során felmerült problémákat nem ismerjük. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy mindennek ellenére rendkívül gondolatébresztő és ígéretes kezdeményezéssel állunk szemben, amelynek megvalósítása hazai gyakorlatunkban is nagy jelentőséggel birt volna. Mi azonban most már nem léphetünk vissza, nem tehetünk mást, mint erőinkkel helyesen gazdálkodva az érvénybe lépő irattári tervek alapján kíséreljük meg az egységes eljárást, és így munkálkodjunk a levéltárba kerülő iratok körének általános érvénnyel bíró és a levéltári adottságokat is figyelembe vevő végleges kialakítására.