Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: A magyar hivatali nyelvért folytatott harc egyik dokumentuma / 253–257. o.
254tobb mint félévszázadon át, mig végül az 1844. évi 2. törvénycikk valósággá tette a magyar államnyelvet. Az 1805. évi nyelvtörvény a magyar nyelv használatára csak engedélyt adott, - ennek az engedékenységnek okát az osztrák császári seregek Napóleontól elszenvedett Ulm-i vereségében, s az udvar megszorult helyzetében lehet megtalálni - a megengedő jelleget a vármegyék megpróbálták imperativra változtatni. A kormány még az 1825-27. évi országgyűlésen is ellenállt ennek. 1805. november 22-én Pest vármegye közgyűlése határozatban kimondja: "Minthogy a gyűlések jegyzőkönyvei ezen megyében már azon kivül is több esztendő olta magyar nyelven folytattatnának, a notarialis tisztségnek kötelességül hagyatott, hogy a közelebb reánk esendő 1806. esztendőnek 1-ső napjátul kezdve, nem csak a sedriális és censurális, de akármely renden levő köz tanácskozásbeli protocollumokat magyar nyelven vigye, az őfelsége vagy a magy.udv. cancelláriája eleibe terjesztendő felírásokat felezett lapon magyarul is ki tegye, a vármegye nevével teendő többi levelezéseket pedig egyedül magyar nyelven folytassa."/?/ A vármegyei határozat a magyar nyelv használatát kiterjeszti a perek vitelére, a vármegye elé kerülő számadásokra, szolgabirói jelentésekre, azaz a teljes igazgatást a magyar nyelv használatára alapozza. Itt nem számitott nehézségbe ütköztek. Több tisztségviselő a konvencionális latin fordulatokat nem tudta helyesen visszaadni, ki-ki a maga elképzelése és nyelvi leleményessége szerint járt el, s ezért az egyértelműség kárt szenvedett, azaz bizonytalanság uralkodott a jelentések" egy-egy kifejezésének értelmezése körül. Ekkor merült fel a "hivatalos műszótár" gondolata, mint a nyelv tökéletesítésére és gyarapodásának előmozdítására hathatós mód. Több vármegye kivánt ilyet készíteni. Ezért 1806. augusztus 25-én Pesten a vármegyék követeinek közös gyűlésében akarták a "műszótár" ügyét megbeszélni. Miután a részvételt több megye is lemondta, a helytartótanács közölte Pest megyével, hogy a gyűlés elmarad./8/ Pest vármegye most már egyedül rendelte el a műszótár elkészítését, aminek Ottlik Dániel főjegyző eleget is tett és 1806. Boldogasszony havában nyomtatásban tette le a megye asztalára. /9/ Érdekességként jegyzem meg, hogy egy ilyen tiszti Írásmódot Kisfaludy Sándor is készitett 1806-ban, ami jól mutatja, hogy nemcsak szűk kebelbéli ügy volt a hivatali nyelv kérdése, hanem közügy, amely a költőket is foglalkoztatta ./10/ A magyar hivatali nyelv születésének vagyunk tanúi, kézbe véve Ottlik Dániel munkáját. Cime: "A tisztbeli irás módjának saját szavai", amit ma igy mondhatnánka hivatali nyelv /stílus/ szótára. A teljes cim elárulja, hogy többről van szó, mint egyes latin kifejezések szótárszerű felvétele és a magyar megfelelő megadása, hanem benne: a "Hivataly béli Levelezéseknek Tzimei, Hiteles Kiadások, Esküvéseknek Formáik,