Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: Nagytömegű iratanyag etilénoxid gázzal történő fertőtlenítésének gondjai az Országos Levéltárban / 243–250. o.
246 készülékben fejlesztették, majd vizes és kénsavas mosón keresztülvezetve került a gazbürettába. A levegőt klórkalciumos csövön vezetve át, száritva adagolták. A gázbüretta és minden más edény is higany-zárófolyadékkal üzemelt. A bürettából az ugyancsak higannyal töltött nivóedénnyel juttatták a pufferedénybe s rázogatással homogenizálták a bemért gázokat. Majd ugyancsak nivóedény segítségével vitték be a gázelegyet a 3-al jelölt robbantó-pipettába. A pipettához csatlakozó, és az 5el jelölt manométer segítségével lehetett a kivant nyomást beállitani. A robbantópipettába a 4-el jelölt platina-érintkezők voltak forrasztva. Ezek között szikrainduktor segítségével elektromos szikrát lehetett létrehozni, amely a keverék robbantását oldotta meg. A berendezés csatlakozó vezetékeit a mérési hibák elkerülése végett mindig vákuum alá helyezték, hogy valóban csak a bürettából bemért levegő legyen a rendszerben. Az egész berendezés viztermosztátba merült, igy az előirt hőmérsékletet lehetett biztositani. Tizenegy gázkeveréket vizsgáltak meg, hogy milyen levegőmennyiség mellett következik be a robbanás. Ezenkivül megvizsgálták az alkalmazni kivánt gázkeveréket, és hogy a kiszellőztetés során robbanásveszélyessé válik-e? A különböző összetételű gázelegyek robbanási határpontjai a Le Chatelier-képlet alapján számithatók, amennyiben ismeretes a levegő - gázelegy robbanási határpontjainak értéke. A képlet: 1Q0 L = Pl ..+ % , .+ Pn n l n 2 n n ahol L = L alsó robbanáshatár, L = L„ felső robbanáshatár, p n , p_, p a robbanóa f 1' r 2' r n keveréket alkotó gázok százalékos összetétele, ebből következik, hogy p, + p +... + p = 100, n, , n n , n = az irodalomból ismert alsó, illetve felső robbanási pont n l d n százalékos összetétele. Amennyiben valamelyik komponens indiferens gáz, a megfelelő n-t 100-nak szokás venni. A képlet általában jól használható több, külön-külön a levegővel robbanókeveréket alkotó komponensből álló gázkeverék vizsgálatánál. A mi esetünkben első közelitések számitására tartottuk alkalmasnak, mivel itt tulajdonképpen csak egy olyan komponens van a keverékben, amely levegővel keverve robbanóképes. Az irodalomban több robbanashatár volt megadva. Ezek közül alsó robbanási határként a 3% levegőt tartalmazó keveréket, felső határként a 80%-os keveréket vették figyelembe. A fertőtlenítésnél megkívánt összetételű gázelegyet az alábbi módon készitették el: az 1-el jelölt gazbürettába /l. ábra/ 20 C és 760 Hgmm-en annyi levegőt vezettek, hogy annak nyomása 40 C -on a kivánt /robbantó-pipetta: 150 ml/ térfogatban 60 Hgmm legyen,. Ezt a levegőmennyiséget a 2-es kever oedénybe vezették, majd annyi T-gázt, ill. széndioxidot mértek be és juttattak be a 2-es edénybe, hogy az
