Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Pálmány Béla: Iratkezelési szabályzatok a belkereskedelmi vállalatoknál / 210–226. o.

PÁLMÁNY BÉLA: ?10 Iratkezelési szabályzatok a belkereskedelmi vállalatoknál A NET. 1969. évi 27.sz. tvr. és a 30/1969. /IX.2./ Korm.sz. rendelet a levéltári anyagvédelméről és a levéltárakról korábban alkotott jogszabályoknál korszerűbben, pontosabban határozzák meg a levéltári anyag fogalmát és az ügyvitel, valamint a levéltár érdekeinek védelmében szabályozzák az iratkezelés eljárásait. A kormányrendelet 3«§-a értelmében minden állami szervnek - felügyeleti szerve által kibocsátott mintaszabályzat alapján - iratkezelési szabályzatot és irattári tervet kellett készitenie, hogy biztositsa az ügyintézés zavartalanságát és a levéltári átadásra kerülő gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos-műszaki, művelődési szempontból jelentős, történeti értékű iratok védelmét. Az alábbiakban igyekszünk összefoglalni az iratkezelési szabályzatok elkészítése és a bevezetésük előmozdítása érdekében a belkereskedelmi tárca területén végzett munkák során szerzett tapasztalatokat. Az iratkezelés sajátosságai a belkereskedelmi vállalatoknál A centralizált gazdaságirányítási rendszerben a belkereskedelem szervezete is szilárdan központosított volt. A minisztérium áruforgalmi főigazgatóságai és középfokú irányitó szervei, a trösztök, adminisztratív eszközökkel, tervutasítások lebontásával igazgatták az ágazat szerveit, a vállalatokat éppúgy, mint a költségvetési intézeteket. Ennek megfelelően az alárendelt szerveknek a legnagyobb gondot nem a gazdasági tevékenységre, hanem nyilvántartásra és az adminisztratív ellenőrzésre kellett forditaniok./l/ Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével e tárca ágazati szerveire nincsen szükség, ezért a főigazgatóságokat és trösztöket megszüntették.^/ A minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó szervek tevékenységi formája is alapvetően megváltozott. Számos, addig költségvetésből gazdálkodó, a tárca irányitása alatt álló többi szerv számára ingyenes szolgáltatásokat nyújtó intézményt /Kereskedelmi Tervező Iroda, KERORG, KERIPAR, KERBER stb./ önállóan gazdálkodó szervvé, vállalattá alakitottak át. A vállalatok önálló döntési jogköre alaposan kiszélesedett. Az igazgató rendelkezik a rábizott munkaerővel, termelőeszközökkel, képviseli a vállalati kollektiva érdekeit és felelős azért, hogy a vállalatok teljesítsék kötelezettségeiket,/3/ A kereskedelmi munka középpontjába az áruforgalom piaci viszonyokat alapul