Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Mervó Zoltánné: A Hajdú-Bihar Megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950–1956 között / 189–209. o.

192 Szociális és egyéb gondozási célokat szolgáló ügy: intézmények felügyelete és ellenőrzése. Gyámügyi feladatok Az osztály ügykörébe tartozó vállalatok és intézmények pénzügyi terveinek felülvizsgálása és összesitése , előterjesztés azok hitelügyeiben. Számviteli ügyek irányitása, ellenőrzése. Közgyógyszerellátás. Szegénysegélyezés. Üdülők felügyelete. Elmebeteg szállitás. A feladatok ellátását 24- főből álló személyzet: 12 orvos, 3 tisztiorvos, 1 főorvos, 3 egészsegor, 2 gépiró, 2 irodakezelő végzi el az osztályvezető irányitása alatt./5/ Mint a fentebbi felsorolás is mutatja, az osztály az elsőfokú közegészségügyi hatóság feladatkörét vette át, mindazokat a feladatokat, amelyeket a volt városi Tisztifőorvosi Hivatal gyakorolt, azonban feladatköre jelentősen bővült. Hozzákerült a szociálpolitikai ügyek intézése és a gyámügyi feladatok ellátása is. Minthogy Debrecen város az I. tanácstörvény alapján megyei városként működött, közvetlen ágazati szakirányítását a Hajdú-Bihar megyei Tanács hasonló osztálya látta el. Mint közvetlen felügyeleti szerve, a X. közegészségügyi és népjóléti osztály 1950 • szeptemberében a fentivel megegyező, de részletesebben kidolgozott ügykörmeghatározást terjesztett elő Debrecen város, a járási közegészségügyi és népjóléti csoportok, valamint a járások alá rendelt'városi tanácsok ügykörére vonatkozóan. Utóbbi városokban av. egészségügyi és szociális feladatokat "oktatási, népművelési, közegészségügyi és népjóléti osztály" látta el, a járásokban ötödik osztályként szervezték az oktatási, népművelési, közegészségügyi és népjóléti osztályt. Az egészségügyi és szociális teendőket a közegészségügyi és népjóléti csoport látta el, amely az általános feladatokon túlmenően első fokú hatóságként intézte a gyámsági és gondnoksági ügyeket./6/ A szakosztályok a végrehajtó bizottság hivatali szervezetének keretén belül alalkultak ki, nem voltak önálló hatóságok, ilyenként csak a végrehajtó bizottság jogkörében és nevében jártak el. A tanácstörvény ilymódon gátolta a szakigazgatási szervek önálló fejlődését, miután minden ügykörben a helyi hatalom centralizációját állitotta előtérbe. A megyei egészségügyi osztály az egészségügyi miniszter, járási szinten a megyei egészségügyi osztály szakmai irányitása alatt áll. Minthogy az osztályok hatóságként kizárólag a vb. jogkörében és nevében járhattak el, mert egyébként csak szakhivatalok voltak, a megoldatlan jogállás több félreértésre adott okot, emiatt szükségessé vált e kérdések tisztázása. Az 195^. évi X. tv.-el nyert a probléma végleges rendezést, amely biztosította a szakigazgatási szervek önálló intézkedési jogát és hatósági jogkörét. A törvény végrehajtásaként megjelent 1051/1955./V.10/