Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Csipes Antal: Az árvaszék szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában / 176–188. o.

184 4/ Holttányilvánítási ügyek Ez tulajdonképpen bírósági ügy volt. Az árvaszék munkája itt csak a halottányilvánitó végzés jogerőre emelkedésével kezdődött, és az ügy további menete megegyezett hagyatéki ügyével. 5/ Tartási ügyek Házasságon kivüli gyermek tartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozott, de határozatáról értesítette a gyámhatóságot is. Ez a határozat igen érdekes annak érzékeltetésére, hogy a tartásdíj mértéke szempontjából egyedül az anya társadalmi helyzete volt az irányadó. A gyámhatóságra tartozott a törvényes gyermekek elhelyezése és tartásdijának megállapítása, ha a szülők házasságát felbontották, vagy tartósan külön éltek. 6/ Házasságon kivüli gyermek atyasága Az 1°A6: 29. te. a házasságon kivül született gyermekek jogállását teljesen újra, lényegében a mai jogrendddel egyezően szabályozta. Ekkor a gyámhatóság feladata volt az atyát nyilatkozattételre felhívni, magáénak ismeri-e el a gyermeket, s ha nem, ügygondnokot kirendelni, aki a gyermek képviseletében az atyasági pert megindítsa. Megállapított természetes atyaság esetén a tartásdíj megállapítása is az árvaszékre tartozott. Itt kérhette az atya azt is, hogy a gyermeket nála helyezzék el, ezt azonban ritkán teljesítették. 7/ Atyai hatalomtól megfosztás Ha az atya a gyermek iránti kötelezettségeit nem teljesítette, a gyermek nevelését akár magatartásával, akár intézkedéseivel rossz irányba befolyásolta, az árvaszék eltilthatta őt az atyai hatalom gyakorlásától. Ezt a határozatot rendes úton megfellebbezni nem lehetett, hanem bíróságnál perrel megtámadni. A határozat jogerőre emelkedése után került sor a gyám kijelölésére a már ismertett szabályok szerint. A 6. és 7. pont alatti ügyek minden lényeges részét magában foglalja a gyámajánlási jegyzőkönyv

, ami útján az elöljáróság közölte az árvaszékkel a kiskorú, valamint a gyámságra kijelölhető személyek adatait, a természetes apa nevét; azt, hogy az apa elismeri-e magáénak a gyermeket, elveszi-e az anyát, hajlandó-e segélyt fizetni a gyermek eltartására, ill. hogy az anyának szándékában áll-e gyermektartási pert indítani az apa ellen. Az anya rossz anyagi viszonyaira utalnak azok a jegyzőkönyvek

, melyekben az anya kéri gyermekének elhagyottá nyilvánítását. Ezt hitelessé teszi az erre adott polgármesteri vagy elöljárósági véleményezés

. 8/ Elhagyatottsági ügyek A szülő kérésére elhagyottnak nyilvánították az olyan gyermeket, akit szülei nem voltak képesek eltartani, s aki részére gyámot sem tudtak javaslatba hozni. Ez leginkább olyan esetekben fordult elő, amikor az anya egyedül nevelte gyermekét. Ilyenkor az anya illetősége szerint illetékes elöljáróság vagy polgármester javaslatot tett az árvaszéknek a gyermek elhagyottá nyilvánítására, amelyet az árvaszék