Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Csipes Antal: Az árvaszék szervezete, működése és iratai Magyarországon a kapitalizmus korában / 176–188. o.

180 árvaszék pecsétjét, az ügyész és a számvevő közreműködésével elvégezte az árvapénztár időnkénti ellenőrzését. A legalább két ülnök és az ülnöki teendőket ellátó jegyző voltak az árvaszék előadói. Az előadó a neki kiosztott ügydarabok és azok előiratainak tartalmát az ülésen előterjesztette és javaslatot tett a határozatokra vonatkozóan. Azokat a tárgyalásokat, amelyekben a berendelt felek is részt vettek, az az ülnök vezette, aki annak az ügynek előadója volt. Az előadó minden ügyről "előtérjesztményi" ivet készitett, amelyen feltüntette az iktatószámot, az ügy rövid leirását és a kiadványtervezet szövegét, a kiadvány példányszámát, a cimzett nevét és azt, hogy a határozatot a beadvány hátlapjára vagy külön papirra irják-e. Az előadó az iktatóhivataltól átvett ügydarabokról előadói könyvet vezetett. A jegyző vezette az árvaszéki tanácsülések jegyzőkönyvét, elkészitette a személyesen megjelent felek által előadottakat tartalmazó jegyzőkönyveket. Az ügyész a neki juttatott gyámügyi és gondnoksági ügyekről és minden gyámügyi vonatkozású perről jegyzéket vezetett és azt táblás kimutatás formájában negyedévenként az árvaszékhez beterjesztette. Minden ügyről jelentést tett az árvaszéknek, a végeredményről hivatalos jelentés útján számolt be. Köteles volt iktató-, mutató-, kiadó-, posta-, pénzbevételi- és kiadási-, valamint perkönyvet vezetni, az árvapénztár időnkénti megvizsgálásánál jelen lenni. A számvevő a gyámok éá gondnokok által az árvaszákhez beadott és az árveréstől hozzá küldött számadásokat megvizsgálta és véleményezve visszaküldte. Az árvapénztári naplót a könyvekkel és iratokkal való egyeztetés utján minden hónap végén megvizsgálta, s. erről 8 napon belül jelentést tett az árvaszéknek. Megvizsgálta az árvapénztár évi számadását is. Az iktatóhivatalban történt a beérkező iratok nyilvántartása. Az iktatószámok mellé az előiratok számát is feljegyezték. Az iktatóhivatalban sorszámos iktatást végeztek. Külön iktatókönyvet vezettek az elnökileg elintézendő ügyekről. A beérkező ügyiratdarabokat itt szerelték össze az eloiratokkal, és minden előadó számára külön jegyzéket vezettek, emibe számsorrendben beiktatták az illető előadóra szignált ügyeket. Az iktatókönyvbe bevezetett rövid tárgymegjelölés vezérszava alapján mutatókönyvet is vezettek. A tanácsülésben történt az elintézéshez szükséges kiegészítések, más hivataloknak adandó felvilágosítások, kézbesitések teljesitése és egyéb^jelentéktelen ügyek kivételével minden más tárgy elintézése. Az ülést az ügyek számától függően az elnök hivta össze. Minden ügyet szóban adtak elő. Az előadó az ügy ismertetése után elmondta az elintézéssel kapcsolatos véleményét is és felolvasta a kiadmánytervezetet. Ezután szavaztak és a többség véleményét fogadták el. Egyenlőség esetén az elnök döntött. Minden ülésről jegyzőkönyvet készitettek, amelybe a határozattal szembeni ellenvéleményt részletesen fel kellett venni. A kiadóhivatalban a tervezetet letisztázták, egyeztették az eredeti fogalmaz-