Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - IRODALOM - Szita László: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv I. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1970. / 91–93. o.

92 Kopasz Gábor

nak a pécsi Kereskedelmi és Iparkamara történetét bemutató munkája, Mészáros Károly

nak a Somogy megyei 1919. évi ellenforradalmi közigazgatás megszervezéséről közölt dokumentumai hasznosan egészítik ki e tanulmánykötetet. Péterffy Ida írása egy Somogy megyéhez kapcsolódó érdekes kultúrtörténeti epizódot tisztáz. A tanulmányok részletes ismertetésére, a feltárt uj eredmények teljes bemutatására a recenzor nem vállalkozhat, csupán rövid tartalmi jelzésekkel követheti nyomon a tanulmányokat, a kötetben található sorrendben haladva. Györffy György: Koppány lázadása" cimü forráskritikai tanulmánya e fontos eseménynek ellentmondásokkal teli kútfőit veszi vizsgálat alá. A "belső" és "külső" forráskritika magasszintü példája a tanulmány első része. írásának második részében a Koppány-lázadás történeti körülményeinek vizsgálata során a szerző több, a nomád társadalmakat jellemző történeti jelenségre hivja fel a figyelmet. A Somogy megyei helytörténeti kutatás számára rendkívül sok településtörténeti kérdést tisztáz. A tanulmány függelékeként, a szerző által tervezett ábrák közül nagy érdeklődésre tarthat számot a Somogy megyét és környékét a Koppány lázadás előtti és utáni időben ábrázoló térkép. Komjáthy Miklós

: "A somogyi konvent II. Lajos kori oklevelei az Országos Levéltárban" cimü munkájában 1516. március 30. és 1525. május 10-e közötti időszakból közli a Somogyi Szent Egyed Monostor konventje által kiállított, a konventhez intézett, illetve általa átirt oklevelek regesztáit. A szerző tudatosan - mint erre az oklevél kivonatok bevezető tanulmányában rámutat - a somogyi helytörténeti kutatás számára kivánt segítséget adni. E regeszták lényegesen több adatot tartalmaznak a hagyományos oklevél kivonatoknál vagy az Országos Levéltárban készített lajstromlapoknál. Tartalmazzák az oklevélben szereplő valamennyi személy és helynevet. Jelentőségét növeli, hogy mindezek a török megszállás előtti időszakban rögzítették Somogy megye érintett területeit. Kanyar József: "Adatok Somogy megye művelődéstörténetéhez a XVIII. század második felében" (1770-1789) cimü tanulmánya nagymennyiségű és igényes válogatásu forrásokon nyugszik. A szerényen megválasztott cim mögött a megye művelődéstörténetének alapos, átfogó elemzése rejlik. E munka Somogy megye oktatásügyének kitűnő bemutatását nyújt a feldolgozott összeírások tükrében, amit pedig a fellendülő helytörténeti kutatásnak ad, azt a közölt táblázatból az olvasó az első pillanatásra is áttekintheti. A tanulmányról túlzás nélkül elmondható, hogy a jelzett időben és témában megalapozta a területen mindenkor elkészíthető szintézist. Az iskolán kivüli közművelődésről, a jobbágyság lakás- és művelődési viszonyairól irt fejezetek kitűnő kulturszociológiai keresztmetszetet adnak a megyéről. Péterffy Ida:

"Pálóczi Horváth Ádám világjáró táncnótájának keletkezése" c. írása az 1798-ban Kaposvárott irt "Még azt mondják: nem illik a tánc a magyarnak!" kezdetű dal keletkezésének történetét dolgozta fel. E dalt gróf Széchenyi Ferenc főispán beiktatása alkalmával rendezett ünnepségekre irta Horváth Ádám. Bencze Géza: "Adatok a Kapos-völgyi vízrendezés első időszakához" (1807-1819) cimü dolgozata sajátos oldalról mutatja be-a gabonakereslet gyors növekedése következtében a nagybirtoknak az ujabb földterület megszervezésére irányuló törekvését. Értékes adatokkal gazdagítja a magyarországi hidrotechnikai történeti fejlődésre vonatkozó ismereteinket. Simonffy Emil: "A paraszti bi 'tokviszonyok vizsgálata 12 nyugat-somogyi faluban" cimü munkája mind tematikájában, mind metodikájában figyelemreméltó. Az "önkényesen" kiválasztott helységek alkalmasak arra, hogy Somogy megye falvainak több típusát szemléltessék.E típusok vizsgálatával lehetősége adódott, hogy felvázolhassa a polgári kori Somogyi birtokviszonyok alakulását, több értékes általánosításra jutva. Tóth Tibor: "Jövedelembiztositás és tisztiszázalék a mernyei uradalomban" cimü munkája a jobbágyfelszabadítás után az ujtipusu kapitalista gazdálkodáshoz szükséges üzemtani feltételek néhány részkérdését kiséri figyelemmel ezenbelül is az uradalmi tisztek részesedési rendszerének alakulását, a tiszta jövedelem fogalmának és tartalmának változásait. Kopasz Gábor: "A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara" (1880-1948) cimü írása részletes áttekintést ad a Kamara hivataltörténetéről, működéséről, feladatairól. A gazdaságtörténeti kuta-