Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - FIGYELŐ - Bekény István: Új levéltári folyóirat: az "Archivi e Cultura" / 83–87. o.

86 jegyzőkönyvet és végül az egyesület uj alapszabályát foglalja magában. Ugyanitt olvasható az estei levéltári fiók megnyitása alkalmával elhangzott beszéd szövege is. A következő rovatban részletes beszámolót olvashatunk a levéltári tanács 1965-1967. évi működéséről, továbbá néhány levéltári vonatkozású megjegyzést a kulturális javak védelméről szóló uj törvényhez. A történeti kutatás cimü rovatban közölt cikkében Antonino Saladino a levéltárak és a történeti kutatás viszonyának ujabb alakulását elemzi. Megállapítja, hogy a legutóbbi két évtizedben a történetírók - bár korszakonként igen eltérően megoszló - de általában egyre növekvő érdeklődést tanúsítanak a levéltárak iránt. A levéltárak pedig nem csak megfeleltek a felmerült igényeknek, de feldolgozó munkájukkal uj kutatási irányokra és értékes lelőhelyekre is felhívták a figyelmet. Beszámolót olvashatunk ugyanebben a rovatban a tudományos kutatás nemzeti tanácsának történettudományi, filozófiai és filológiai bizottsága 1964-1967. évi tevékenységéről, a levéltári kutatások távlati terveiről s az ezekre előirányzott hitelekről. Két egyesületi körlevél mellett itt találjuk még az olasz közlevéltárak helyzetéről szervezett köz véleménykutatás eredményeinek elemzését is. A közvéleménykutatás, melynek kérdéseire mintegy 100 levéltáros és 50 kutató adott választ, a levéltárügy leglényegesebb és legaktuálisabb problémáira terjed ki. Az egyetemi élet cimü rovatban A . Lombardo A nyugtalan egyetem cimü érdekes cikkén kivül az egyetemi oktatókra vonatkozó uj rendelkezés szövegét találjuk. A levéltárak és a modern technika cimü rovat az UNESCO főigazgatójának az 1966. évi olaszországi árvízkárokkal kapcsolatos körlevelén, a levéltári anyag mentésére irányuló akciókról és munkálatokról E.Califano által összeállított beszámolóján kivül D'Addario rövid cikkét tartalmazza az elektronikus adatfeldolgozás levéltári alkalmazásának lehetőségeiről,illetve a Firenzében végzett kísérletekről. A hirek, közlemények cimü rovatban a tudományos kutatásról szóló törvény,a VI. nemzetközi levéltári kongresszussal kapcsolatos körlevél és végül az 1969. évi párizsi nemzetközi levéltári stage-ra vonatkozó hirdetmény szövegét találja az olvasó. Az 1969 márciusában megjelent 2. évfolyam vezércikkét szintén A. Lombardo irta. Cime gondolom - beszél magáért: "A kultúra vizhordói - a nyugtalan levéltárosok a forró háztetőn." A tanulmányok és leltárak rovat Raimondo Morozzo della Rocca-nak a kronológiai számitások egyszerűsítéséről szóló cikkén,továbbá Aldo Agosto-nak az indikció kiszámításának és a középkori keltezések feloldásának megkönnyítésére szolgáló táblázat ismertetésén kivül G. Costamagna"A technika és a stilus szerepe az írás fejlődésében" cimü tanulmányát foglalja magában. A következő rovat az egyesület vezetőségének 1967-1968. évi munkájáról készült beszámoló mellett a levéltári dolgozók legújabb önálló szakszervezetének megalakulásáról ad hirt, és közli az uj szákszervezet alapszabályát és első körlevelét is. A történeti kutatás cimü rovatot Roberto Cessi-nek, a levéltári tanács egyik nemrég elhunyt tagjának levélformában megirt nekrológja, továbbá az 1922 óta a szakmában tevékenykedő Caterina Santoro omaggio-ja és munkáinak bibliográfiája, valamint a Sforzákról irt egyik müvének ismertetése vezeti be. Rövid recenziót olvashatunk még Brenneke ismert munkájának olasz fordításáról, beszámolókat a közigazgatástörténet müvelésére Milano város és a lombardiai takarékpénztár által az olasz egység 100. évfordulója alkalmából létesített alapítvány, a nemzetközi gazdaságtörténeti központ és végül a velencei görög bizantin tanulmányi intézet munkájáról, a Velence történetére vonatkozó források publikálásának, valamint az egyesület által kezdeményezett Corpus membranarum italicarum cimü óriási oklevélpublikációs vállalkozásnak a helyzetéről és az egyesület kiadásában eddig megjelent kézikönyvekről. Az egyetemi élet cimü rovatban A. Lombardo az egyetemi reformról, az egyetemi hallgatók mozgalmairól kialakított véleményét fejti ki. A rovatban talál az olvasó az egyetemi reformra és a közgyűjteményi intézményeknek az egyetemi oktatásba való integrálására vonatkozó más tervezeteket és javaslatokat is. A következő rovatban rövid cikk olvasható a levéltárak és az irattárak közötti kapcsolatokról, az UNESCO-nak a levéltári területen végzett munkájáról és végül a madridi levéltáros kongresszus kérdőivének és az arra az egyesület által adott válaszoknak a szövege. A hirek és közlemények között a tudományos kutatás nemzeti tanácsának bizottságaira vonatkozó kormányrendelet, a bizottság tagjainak megválasztásáról készült jegyzőkönyv és a levél-