Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - KRÓNIKA - Szücs László: A fonyódligeti igazgatói értekezlet / 147–148. o.

KRÓNIKA SZŰCS LÁSZLÓ: A fonyódligeti igazgatói értekezlet 1972. június 5-7-én Fonyódon tartotta meg a Levéltári Igazgatóság a levéltári igazgatók ezévi első konferenciáját. A konferencia házigazdája a Pest megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya, illetőleg a Pest megyei Levéltár volt, a Tanács üdülőjében, kitűnő körülmények között zajlottak le a megbeszélések. A levéltárak igazgatói, Budapest Főváros Levéltára és a Zala megyei Levéltár őppen külföldön tartózkodó igazgatóinak, Ságvári Ágnesnek és Degré Alajosnak a kivételével valamennyien részt vettek. Képviseltette magát a Párttörténeti Intézet Archívuma, a Magyar Tudományos . Akadémia Levéltára és a Közalkalmazottak Szakszervezete is. A konferenciának két fő napirendi pontja volt: a levéltári terminológiai szótár munkálatainak megvitatása és az egyes szervek, illetve a náluk levő levéltári anyag nyilvántartásának egységes megszervezése. Ezekhez, harmadik napirendi pontként, az igazgatói konferenciákon már szokásossávált "egyebek", bejelentések, tájékoztatások, kérdések szerepeltek. Az első napirendi pontot Ember Győző, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója vezette be. Előadásában tájékoztatást adott a magyar levéltári terminológiai szótár készitésének előtörténetéről., a különböző országokban folyó hasonló munkálatokról, az ezek összehangolására irányuló kezdeményezésekről, (igy többek között legutóbb a lengyelországi Jablonnán tartott értekezlet), és elsősorban saját munkájának a jellegéről, célkitűzéseiről. A konferencia résztvevői egyébként már jóelőre kézhezkaptak egy részt Ember Győző munkájából. így sokszorositott formában megkapta mindenki az ő általa készitendo terminológiai szótár fejezeteiméit, egy fejezet cimszavait és két fejezet részletesen kidolgozott szövegét. Az előadás és az előre megküldött anyag alapján másfél napig tartó vita indul, melynek legfőbb megállapításai a következők voltak : - Többen mást értettek terminológiai szótár alatt,mint aminek a munkálatai kibontakoztak a kiadott anyagból és az előadásból. így néhányan a különböző korokban használt levéltári kifejezések szótárát, mások a levéltári anyagban előforduló kifejezések történeti szótárát, megint mások a levéltári jogszabályok terminus technicusainak gyűjteményét és magyarázatát várták, végül voltak akik megelégedtek volna a különböző nemzetközi levéltári szótárak magyar megfelelőjének elkészítésével. A vita eredményeként a konferencia arra az álláspontra jutott, hogy a levéltári szótárak mindezen egyéb fajtáira ugyancsak szükség van, ahhoz azonban, hogy későbbi időpontban ezek megfelelő színvonalon elkészülhessenek, a jelenlegi levéltári terminológiát kell rögzíteni, mert a fogalmak és elnevezések tisztázása és egységesítése a többi felsorolt munkának is feltétele; Ember Győző tehát helyes utat választott, felhívta mégis figyelmét az értekezlet a kiadott fejezetrészek alapján arra, hogy a munkálat részben többet nyújt, mint ami a mai levéltári terminológiában előfordul, részben pedig - elsősorban a modern technika révén életrekelt levéltári kifejezések tekintetében - kevesebbet. - Az előző témakörhöz kapcsolódva megállapodott az értekezlet abban, hogy az elkészítendő levéltári terminológiának tartalmaznia kell a levéltári területen jelenleg alkalmazott terminus technicusok meghatározását és az egyéb területek fogalmai közül a levéltári munkával kapcsolatos fogalmak megfelelő elnevezését. Hangsúlyozta azonban az értekezlet,hogy a más területeken is élő fogalmak, illetőleg terminus technicusok közül kizárólag azoknak van helyük a levéltári terminológiában, amelyeknek speciális levéltári értelmük, értelmezésük is van. A köznapi fogalmaknak a felvételét mindenkép mellőzendőnek találta a konferencia. - Ugy találta helyesnek a konferencia, ha olyan címszavak esetében, amelyek nem a levéltári terület speciális fogalmai közé tartoznak, hanem általános jellegűek, vagy elsősorban más