Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - IRODALOM - Gecsényi Lajos: Források Budapest történetéhez II. 1873–1919. Szerk. H. Kohut Márta. Bp., 1971. / 142–143. o.

142 Források Budapest történetéhez II. 1873—1919 Szerk. H. Kohut Mária Bp. 1971. 522.1. Ugy hisszük, egy sorozat második kötetének megjelenésekor sem felesleges a kezdeményezők és kiadók munkáját méltatni, értékelni. így van ez a "Források Budapest Múltjából" sorozat kötetei esetében is, .amelyeket a Főváros Levéltára a dokumentumkiadványok esetében szokatlan gyorsasággal állitott (és állit) össze s adott az érdeklődők kezébe. A kötetek célja - miként a jelen munkánál is olvashatjuk - "a főváros múltja iránt érdeklődő közönség olvasókönyveként a fejlődés nagy fordulópontjai mellett érzékeltetni a mindennapok lüktetését. . ." Nem könnyű feladat ez, hiszen egy ország központjának, fővárosának történetét kell olyan dokumentumokkal bemutatni, amelyek a mindennapok emberének s a múlt búvárainak egyaránt mondanivalóval szolgálnak. A vállalkozás - véleményünk szerint - eddig egészében sikeresnek mondható, s jól illik a levéltárak tudományos közművelési tevékenységébe. Igen fontos lenne azonban az is, hogy a kötet valóban eljusson a lakosság szélesebb érdeklődő rétegeihez s valóban a "közönség olvasókönyvévé" váljon. Ez a munka hasznosságának egyik mércéje. Az ismertetésünk tárgyát képező második kötet a már jogilag is fővárossá vált Budapest fejlődését tárja elénk több mint 211 dokumentumban, 1873. október 30-tól 1919. augusztus 19-ig. (A többletet az egyes összefüggő iratok a) b) c) alszámozása adja). Az időhatárok kezdő és zárópontját a Bárczy István főpolgármestert beiktató ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvének részletei és Mattyasovszky rendőrfőkapitánynak a kommunisták üldözését elrendelő határozata alkotják. Utóbbi irat közlésének szükségesége itt nem teljesen érthető, hiszen a proletárdiktatúrát követő ellenforradalmi rendszer megtorló hadjárata nyilvánvalóan a következő kötet tematikájába illik. Az iratok három - rövid történeti bevezetővel ellátott - fejezetben s ezeken belül tematikai bontásban követik egymást. Az első fejezet a hivatalos egyesüléstől az I. világháborúig terjedő éveket, a második a háború éveit, a harmadik a két forradalom fővárosát mutatja be. A gazdag repertoár átfogja a várospolitika, a modern nagyvárosi fejlődés, a gazdasági helyzet, a munkásosztály helyzete, a művelődés- és iskolaügy, a háborús problémák, a forradalmi fejlődés kérdéseit. A statisztikai adatok, táblázatok mellett kortársak (Móricz, Krúdy, Kassák, Molnár F.) tollából olvashatunk irodalmi helyszínrajzot az 1918. októbere és 1919. márciusa közötti periódusról . A különböző jellegű - közigazgatási, gazdasági, irodalmi, stb. -dokumentumok csoportjainak sikeres váltogatása szines képpé ötvözi a majd fél évszázad eseményeit. Az egyes periódusokból ill. témakörökből közölt források számszerű aránya jó, bár "a Magyar Nemzeti Tanácstól a fővárosi Direktóriumig" c. alfejezet a polgári demokratikus forradalom eseményeit tul sommásan (5 irat), s tartalmilag is egyoldalúan "intézi el". Különösen érdekes és szines az első periódus (1873-1914) forrásait tartalmazó rész, ahol egyes kurióziumok (hirdetőoszlopok felállítása, a Duna jegén való közlekedés stb. ) mellett komoly várospolitikai elgondolásokat, a politikai viszonyokat illusztráló több, eddig ismeretlen adatot is találhatunk. Többet egyedül a munkásmozgalmi alfejezetnél lehetett volna adni, hiszen minden bizonynyal van még feltáratlan forrás a fővárosi munkásság nagy forradalmi megmozdulásairól, ("vérvörös csütörtök","vörös péntek", stb.) Újszerű és jó elgondolás volt a Tanácsköztársaság egyes budapesti problémáinak a kerületi tanácsok vitáin (jegyzőkönyvrészletek) keresztül történő bemutatása is.