Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - FIGYELŐ - Karsay Elek: Egy amerikai tanulmányút tapasztalataiból / 131–136. o.
134 A kutatási tervem összeállitásánál - az első időszakban - azt tartottam szem előtt, hogy elsősorban az 1930-1941-es évek magyar vonatkozású iratanyagaiban szerezzek áttekintést. Ennek két oka volt: 1) az 1942-1945-ös évek (War Period-háborus időszak) iratainak tanulmányozására későbbre, 1971. májusára Ígértek kutatási engedélyt, 2) az 1919-1929-es évek magyar anyagát, a NA válogatásában, már mikrofilmre vették igy azokat a tekercseket minden különösebb nehézség, előzetes kutatás nélkül a nyomtatásban kiadott jegyzék alapján meg lehet rendelni. Az átnézett átlagok fontosabb iratairól - szem előtt tartva a második fázisban eszközlendő mikrofilm-megrendelést - jegyzéket készitettem. Miután a kapott igéret ellenére az 1942-1945-ös anyagot 1971. júniusában még mindig nem szabadították fel a külföldi kutatók számára, - ez a döntés a brit és kanadai kormánnyal való egyetértésben született - levéltáros kollegáimmal folytatott beható konzultáció eredményeképpen egyrészt szélesítettem az 1930-1941-es évekre irányuló kutatás tematikáját, másrészt kutatásokat kezdtem olyan iratanyagokban, amelyek tekintetében a NA-t nem kötötte semmiféle idegen országgal való előzetes megegyezés. így került sor a német háborús főbünösök nürnbergi perének eddig még nem publikált egyrészt német, másrészt amerikai provenienciaju iratainak, valamint a Military Division egyes, a kutatók számára már felszabaditott anyagának kutatására. A kutatás befejezése után mintegy 8000 felvételt rendeltem meg mikrofilmen, - ebből 1971. szeptember l-ig 7060 már meg is érkezett Budapestre. i Washingtoni tartózkodásom alatt lehetőség nyílott arra, hogy megnézzem a NA uj levéltári épületét Suitland-ben, amely 1967-ben készült el, mintegy 12 millió dolláros költséggel. Ottani látogatásom célja az volt, hogy megvizsgáljam a zsákmányolt magyar politikai és katonai iratokat, amelyeket mikrofilmen az Országos Levéltár már 1969-ben megrendelt és meg is kapott. A kutatást követő tárgyaláson Mr. Wolfe, az anyag referense hajlandóságot mutatott ezen, az OL gyűjtőkörébe tartozó anyag visszaadására. (A Szálasi-rendszer idejéből származott iratok, brosúrák, könyvek stb.) E pozitívumok mellett azonban feltétlenül említést kell tenni a kutatás negatív oldalairól is, főként azokról, amelyek bennünket illetnek és amelyeket a jövőben elkerülendőnek - és elkerülhetőnek vélek és tartok. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy már a kutatási program összeállításakor lehetőleg pontosan felmérjük a kutatandó anyagok körét, - amennyiben ez lehetséges - kész állagjegyzékkel kezdje meg a Magyarországról kiküldött levéltáros, történész a kutatásokat. Sajnálattal kell leszögeznem, hogy sem a Magyar Országos Levéltár, sem a történettudománnyal foglalkozó intézeteink, vagy közkönyvtáraink nem rendelkeznek megfelelő, a NA állagait tartalmazó jegyzékekkel, - továbbá nem találhatók Magyarországon a nagy amerikai könyvtárak kéziratállagait felölelő nemzeti katalógus-kötetek, valamint a Presidential Libraries-ről kiadott és minden nehézség nélkül megszerezhető tájékoztató füzetek sem. Igaz : Az NA könyvtárában az utolsó magyar levéltári ismertetés 1938-ból való. Persze : itt nem lehet reciprocitásról beszélni, hiszen nekünk nyilvánvalóan több kutatnivalónk van amerikai levéltárakban, mint az amerikai történészeknek Magyarországon. Az sem hallgatható el, hogy a már megszerzett kutatási tapasztalatok átadásáról sem történik intézményes gondoskodás a kellő és szükséges mértékben. Hogy a fentiekből milyen anyagi - és erkölcsi - hátrányok származnak, az talán nem szorul különösebb taglalásra. Az amugyis szűkre szabott kutatási időkeret felesleges pocsékolása, a már meglevő kutatási ismeretek újbóli, a helyszinen történő elsajátítása időnként még az amerikai kollegák csodálkozását is felkeltheti és fel is kelti. Ami pedig az általános kutatási lehetőségeket, az engedély megszerzését illeti: az engedély kérelmet az illetékes referenssel folytatott beszélgetés alapján kell kitölteni; (A kutatási szabályzat kimondja : ha valaki olyan anyagot keres, amit publikáltak, azt közkönyvtárhoz kell utasítani; ha az anyag már megvan mikrofilmen, - azaz : meg lehet rendelni a mikrofilmen, az eredeti anyagot nem adják ki, - 16 éven aluliak csak felnőttek kíséretében kutathatnak.) Minden kutató egy esztendőre érvényes azonossági lap-ot (identification card) kap, ezt az épületbe és a kutatóterembe való belépéskor fel kell mutatni. A kutatási idő a NA-ban hétfőtől péntekig 8 45-től 22-ig, szombaton 8 45-től 17-ig.
