Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

37 HORVÁTH JÁNOSNÉ: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon 1883—1944 Bevezetés(l) Az írás gépesítésének gondolata összefügg az írás fejlődésével és történetével. Az írógép feltalálásához vezetett egyrészt az a törekvés, hogy a vakoknak is könnyen kezelhető gondolatközlő készüléket kell adni, másrészt az, hogy a lassú - sok esetben nem, vagy csak nehezen olvasható kézírást is a lüktetőbb életritmusnak megfelelően gyorsítsák, azaz gépesítsék. Mint korszerű gépeink nagy többsége, az írógép is számos feltaláló SZÍVÓS, kitartó munkája nyomán szinte lépésről-lépésre jutott el tökéletes szerkezeti felépítéséig. Az ut, az első Írógéptől a mai tökéletesen befejezettig egy sor találmányon keresztül vezetett. A 18. század elejétől majd minden államban olyan gép összeállításán fáradoztak, amely az ABC minden betűjét . és az irás minden jelét ütésre vagy nyomásra a papírra veti és a kézírás hátrányait eltünteti. Az első írógépet 1713-ban Henry Mill angol mérnök készítette. Találmányára 1714. január 7-én kapott szabadalmat. 1753-1760 között Friedrich von Knaus készítette el "mindent iró csodagép"-ét, 1762-ben Leopold von Neipperg irókészüléke a "copist secret" nevet kapta. E pantográfhoz hasonló készülékek közé sorolhatjuk Kempelen Farkas magyar feltalálónak Mária Terézia vak keresztlánya Paradis Teréz részére 1779-ben konstruált fából készült írógépét is. Ugyancsak vakok számára készült 1780-ban a francia Pingeron, 1784-ben L'Hermina, 1808-ban Pellegrino Turri di Castelnuovo, 1823-ban az olasz Pietro Conti és Müller Károly írógépe is. 1829-ben a maconi Willian Austin Burth, 1833-ban, Marseilleben Xavier Progin "plume ktypographique"-ja, 1838-ban A. Dujardin Lille-i, 1839-ben a francia Louis Jérome Perrot és a kerékpár feltalálójának, Kari von Drais bárónak 16 ABC-vel dolgozó, a későbbi gyorsirógép előfutárjaként nyilvántartott irókészüléke jelent meg. 1843-ban a worcesteri Charles Thurber "chirograph" írógépén megjelent már a papírhenger, s 1850-ben a francia Pierre Foucault 60 billentyűs Írógépén pedig a szóközbillentyű. A novarrai Giuseppe Ravizza 1846-1884-ig 17 "cembalo scriviano"-t (iró zongora) konstruált s a köralakban elhelyezett betükarokon fémből készült betüf éjeket alkalmazott. A betűk festékezésére, előbb szénpapirt, később tintával átitatott festékszalagot használt. Papírszalagra dombor nyomással iró gépet szerkesztett 1855-ben A. E. Beach, s Ravizza-hoz hasonlóan 1857-ben szabadalmaztatott gépén S.W. Francis new-yorki orvos a betűk festékezésére tintával átitatott festékszalagot alkalmazott. 1863-ban G. House írógépén a festékorsó jelent meg. 1864-ben előbb fából, majd 1866-1869-ig elkészült modelljeinél fémet alkalmazott Péter Mitterhofer tiroli ács, s e gépek kezdetlegességük ellenére is nagyrészt tartalmazták mai írógépeink lényegesebb alkatrészeinek elemeit. Az írógép népszerűsége főleg azután nőtt nagyobb mértékben, miután gyárilag megoldották tömeges előállításának problémáját. Gyárilag az első Írógépet 1865-ben Dániában állították elő, világhódító útját pedig az amerikai Remington gyár készítette elő. 1873-ban piacra került Írógépe csak nagybetűket irt, számos kísérlet után 1878-ban jutottak el a váltóval működtetett kis- és nagybetűket iró gépig. Az 1898-ban gyártott 7. modellen már számos módosítást találunk, de még a későbbieknél is állandó javításokat eszközöltek. A Remington gyárból 1880-ban kivált Yost és Sholes, s Densmoreval társulva megalakították a Caligraph Company-t és kihozták az első teljes bíllentyüzetü, egyenletes sorvezetésü, párnáról festékelő New Century-Caligraph írógépet. Ezzel volt rokon a Smith Premier néven 1885-ben kereskedelmi forgalomba került Alexander Timothy Brown találmánya. 1887-ben Yost, Sholes és Densmore önálló gyárat alapítottak és a nevükről elnevezett írógépeket hozták piacra, 1880-ban Thurbers és Pratts elgondolása szerint gyártójáról James Bartleff Hammondról elnevezett "Hammond" írógép jelent meg. Sikerre ezekkel a gépekkel nem számíthattak, mert mind láthatatlan irásuak voltak. Az irás csak a nehézkes kocsi, vagy henger elmozdítása ill. felemelése utján vált láthatóvá.