Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - Oltvai Ferenc: A községi irattárak védelme Csanád megyében a felszabadulás előtt / 14–36. o.

33 velesládát meg tudnak menteni, itt-ott néhány községi levéltár régibb anyagát is begyűjtötték, de azt a hatalmas értékű anyagot, ami még országszerte a hatóságoknál, a közintézményeknél és magánosoknál volt, csak törvényes intézkedéssel lehet biztositani. (49) Egy-egy megye területén végzett felmérés, mint amilyeneknek Írásos nyoma Árva János Csanád megyei levéltáros jegyzeteiben és jelentéseiben és annak nyomán a megyei alispán nyomtatásban is kiadott jelentésében fennmaradt - bizonyíthatóan igazolja a törekvést az akkor még levéltáron kivüli történeti értékű iratok megmentése tekintetében. Igaz, Árva János egyelőre csak egy igen kis területű megye községi iratainak felmérését tűzte ki célul, tudatában volt azonban annak, hogy a többi szervre is sort kell keriteni. Erre mutat az is, hogy Battonyán az ipartestületet és ugyanott, valamint Földeákon és Apátfalván a plébániát is felkereste. Árva János egy felszólalásának emléke is fennmaradt a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének 1939. június 9-én rendezett kongresszusán, a levéltári szakosztályban. Fára József - hasonlóan másokhoz - a levéltárvédelem megyei vonatkozásairól értekezve a törvényes intézkedésben látta az iratvédelem kérdésének megoldását. Az előadást követően Szabó István kifejtette véleményét a megyei levéltárak jövendő feladatáról, amelyek szerinte azt látnák el, mint amit a fejlett országokban a kerületi vagy a tartományi levéltárak, nevezetesen "... a levéltárvédelem vállalásával a vármegye levéltárába kerülnének a vármegye igazgatásának iratanyagain kivül a járási és községi iratok, sőt minden, a vármegye területén létrejövő és a szorosabb megyei működésen kivül eső állami és közhatósági irattermelés anyagai is." Különben a kerületi levéltár tervét - mutatott rá Szabó István - közel fél évszázada Sváby Frigyes és Csánki Dezső már felvetették, azok nyomán Paulinyi Oszkár és maga Szabó István is foglalkozott a kérdéssel. Szabó Istvánon kivül Árva János és Horváth János megyei főlevéltárnokok szóltak a kérdéshez. Árva mind Fára, mind Szabó véleményéhez csatlakozott, és rámutatott arra, hogy halaszthatatlanul időszerű a levéltárvédelem kiterjesztése a megyei városok iratanyagára, és legelőször e városok levéltárnokainak ügyét kellene a levéltári érdekek figyelembe vételével rendezni. (50) Árvát a makói városi levéltár állapotáról és helyzetéről szerzett tapasztalatai késztették nyilatkozatára. Mint tudjuk, a felszabadulás előtt nem lehetett szó arról, hogy a levéltárügy helyzetén változtassanak. A szinte általános iratpusztulás elsősorban a levéltárosokból váltotta ki a változtatás iránti törekvéseket. Akadtak olyanok, mint Árva János is, akik a törvényes intézkedés bevárása nélkül a cselekvés szinterére léptek, és megtették azt, ami helyzetükben lehetséges volt. Felmérték a véleményük szerint legfontosabb és ugyanakkor legveszélyeztetettebb irattárak helyzetét a megmentés határozott céljával. A községi és megyei városok irattárai felé fordultak, már csak azért is, mert ott kínálkozott a megoldás ; a megyei alispán ugyanis ezen a téren tehetett volna valamit mint felügyeleti szerv. Felismerték az irattár helyzete és az iratok állapota közötti elválaszthatatlan összefüggést. A felszabadulás utáni változott körülmények között volt csak lehetséges, hogy Árva és nemzedékének törekvései valóra.váljanak. Létrejött a levéltárügyet egységesen szabályozó 1947. évi 27. te. , amely lényegileg ugy határozta meg a rendezést, amint azt a levéltárosok elképzelték. A kerületi levéltárak felállítását tűzték ki célul, - igaz, hogy arra az idők még nem voltak érettek, elsősorban a felállításukkal járó nagy anyagi igényességük miatt. Más oldalról viszont az egységes állami levéltárügy élétrehívásával lehetővé vált a szerveknél felhalmozott iratok begyűjtése és levéltári védelemben való részesítése. Mindez elősegítette a tudományos kutatást és azon keresztül ennek segítségével a szocialista tudat fejlesztését. Ma hálával és elismeréssel említjük azok nevét, akik segítették a levéltárügyet a holtpontról kimozdítani. Elődeink törekvései figyelemreméltó állomásai voltak tudományunk fejlődésének. Jegyz etek : 1 Szabó István : A magyar levéltárvédelem kérdései. Levéltári Közlemények (LK) 1931. IX. évf. 3-4. sz. 212. Pleidell Ambrus : Gazdasági levéltárak. U. o. 1930. VEI. évf. 3-4. sz. 189. "A nem állami levéltárak védelme ma már egész Európában a levélt árpolitika egyik legfon-