Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - HUNGARICA - Maksay Ferenc: Római levéltárak 16–18. századi anyagának magyar vonatkozásai / 121–122. o.

122 Magyarország azonban legtovább és legnagyobb intenzitással mint a török háború szintere foglalkoztatta a nyugati közvéleményt. A törökellenes pápai segélyek előteremtését (hitelek fölvételét, rendelkezéseket különleges tizedek beszedéséről, elszámolásokat a beszedett összegekről), továbbá az összegek átutalását s nemegyszer a háborús eseményeket is pontosan nyomon lehet követni, Corvin Mátyás idejétől a 18. század közepéig, de elsősorban az 1590-es és az 1680-as években. A 18. században várak, városok erőditésére, helyreállítására folyósitottak segélyeket. (Állami Levéltár, Camer. I. Giustificazione di tesoreria, Camer. II. Decimé, Depositeria della Crociata, Miscell. Paesi stranieri, Miscell. di carte polit. i reserv. , valamint a Vatikáni Levéltár emiitett iratsorozatai). Az 1552-ben alapitott és 1574-ben kibővített római "Collegium Germanico-Hungaricum" magyarországi tanulóinak anyakönyveit és fontosabb iratait már Veress kiadta. Az Állami Levéltárban (Camer. III.) néhány további kérvényét őrzik magyar alumnusoknak, valamint kimutatásokat a magyar és horvát növendékek számáról. A többi - ugyancsak igen értékes - irat a kollégium egészéről szól: pörök egyházi intézményekkel és másokkal, ellátmány, elszámolás, pápai kiváltságok és a tanulmányi rendet is érintő utasítások. A bécsi magyar kollégium alpitására (1624), továbbá a bolognainak 18. századi működésére a Segret. di St., Germ-bam vannak adatok. A Fondo Borghese Pest-Buda és Esztergom 17. századi tervrajzait őrzi, az Állami Levéltár egy beszámolót az 1660-ban Magyarországon látott üstökösről (Mise. di carte pol.). Fennmaradtak egy a Szepességből Rómába származott iparosember hagyatéki ügyének iratai (Mise. Paesi stranieri). A szűkebb értelemben vett magyar egyházi vonatkozású anyagból emlitésre érdemesek a Mária Terézia r.kat. és gör.kath. püspökségeinek alapítását, szemináriumok, confraternitasok megerősítését, magas egyházi tisztségek betöltését, szerzetesrendek reformját, egyházi adószedést, jogvitákat érintő iratok (Vatikáni Levéltár, főleg Segret, di St., Germ., F. Borghese.) A pápai jogok magyarországi érvényesítését kellett szolgálnia egy a 11. századig visszanyúló történeti áttekintésnek és regeszta-sorozatnak (uo. és Miscell.) A jezsuita rend központi levéltárának (Archívum Romanum S.J.) Lukács J. munkásságát (id.m.) megelőzően ugyancsak Veress volt a kiaknázója magyar vonatkozásban, de - az "Annuae litterae S.J." kiadását leszámitva - ő sem jutott tovább a 16. századnál. így a "Missio HungaricaTransilvanica" 1 csomőnyi anyaga még feldolgozókra vár (benne a páter generálishoz Gyulafehérvárról, Temesvárról, Pécsről küldött 17. századi jelentésekkel, 1606. és 1607. évi erdélyi fejedelmi pátensekkel). Ezt a mintegy véletlenszerűen összekerült csomót a kutatásnak ki kell majd egeszitenie a rendi levelezés törzsanyagában található, nagyszámú hasonló tipusu irattal. Az egyes hazai rendházakra s azoknak is inkább anyagi ügyeire tartalmaz adatokat a "Fundationes collegiorum" és a "Fondo Jesuitico" c. gyűjtemény. A velencei nagykönyvtár (Bibliotheca Marciana) kézirattárában tett rövid látogatásom során nyomát találtam a 16. századi magyar humanista irodalom néhány kézirat-termékének, a magyarországi török háborúkról (és a 30 éves magyar vonatkozásairól) szóló munkáknak, valamint egy 16. századi értekezésnek", amely az arany- és ezüstfinomitásről szól és a magyarországi módszert kitanult Recco mester tapasztalatait is felhasználja.