Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Kanyar József: A közép- és alsószintű földművelésügyi szakszervek hatásköre és fondjainak forrásértéke a Somogy Megyei Levéltárban, 1945–1955 / 66–80. o.

78 között uri birtokos eladó volt 10,uri birtokos vevő pedig 2. Kulák eladó volt 137, kulák vevő 14. Középparaszt eladó volt 439, középparaszt vevő 262. Kisparaszt eladó volt 713, kisparaszt vevő 761. Napszámos eladó volt 14, napszámos vevő pedig 296. Tisztviselő eladó volt 186, tisztivselő vevő 171. A Bizottság a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának megalakulásig működött csak, ezután hatáskörét és teendőjét a Mezőgazdasági Osztály Földbirtokrendező Csoportja látta el. Az iratok összterjedelme 4, 5 ifm. 18. Somogy megye Gazdasági Albizottsága (Kaposvár) (1950) XXIV. 221. Az 1876. évi te. által létesitett közigazgatási bizottság egyik albizottsága a gazdasági albizottság volt. A Közigazgatási Bizottság Gazdasági Albizottsága a felszabadulás után is működött, de nevét az 5200. és a 12.510/1948. Korm. számú rendelet alapján mező- és erdőgazdasági albizottságra változtatta. Ugyanezen kormányrendelet alapján megalakult Somogy vármegye Gazdasági Albizottsága néven egy uj bizottság is, uj fondképző, önálló ügyiratkezeléssel, uj iktatóbélyegzővel, körbélyegzővel stb. Az 1950. március 15-től június 15-ig működő Megyei Gazdasági Albizottság a megye tervgazdálkodásának szerveként, a szakigazgatási ágazatok ügyvitelének egybehangolására és a kormány gazdasági természetű rendelkezéseinek végrehajtására létesült. A Gazdasági Albizottság feladatainak a 12.510/1948. Korm.sz. rendelet megalapozása után működésének további javítását a 03541/1950. II. 1. B.M. számú rendelet irta elő. Az albizottság feladatai közé tartozott: a) a helyi gazdasági szervek és a különböző állami szervek működése között összhang biztositása; b) a vállalatok olyan irányú működésére való figyelmezés, hogy munkájukban a szocialista gazdálkodás elvei érvényesülhessenek; c) a termelőcsoportok, az állami gazdaságok és a gépállomások tevékenységének előmozdítása; d) az 5 éves terv végrehajtására hivatott szervek munkájának ellenőrzése; e) az értékesités és az áruellátás folyamatának figyelemmel kisérése; s végül f) a mezőgazdasági munkák eredményes végzésének elősegítése. A Gazdasági Albizottság elnöke a főispán volt, helyettes elnöke az alispán, titkára pedig a törvényhatóság egyik kijelölt visztviselője. Tagjai voltak ezen kivül: a pénzügyigazgató, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, az Országos Tervhivatal kirendeltségének a vezetője, a Kereskedelmi Igazgatóság vezetője, a Gépállomási Alkqzpont vezetője, és még három választott tag. Nem állandó tagként, esetenként volt tagja az albizottságnak a Magyar Nemzeti Bank fiókjának vezetője, valamint az Építésügyi Igazgatóság vezetője. A 4 dossziét és 1 iktatőkönyvet kitevő fond iratai igen jelentős forrásai annak az átmeneti korszaknak, amely a fordulat éve után, de még a tanácsok megalakulásai előtt, egy-egy megye területén koordinálni kívánta a legjelentősebb gazdasági terveket és tennivalókat, olyan ügyekkel foglalkozván a megyében, mint a közellátási szempontból fontos haltenyésztés fokozásának és fejlesztésének a problematikája, a Balaton-part ellátásának a kérdése, a tervépitkezések ügyei, a melléktelepülések és a kültelki lakott helyek továbbfejlesztésének a kérdései stb. Az ülésekről felvett jegyzőkönyvek, amelyeket időszakonként a felügyeleti hatóság, a belügyminiszter is ellenőrzött, jelentős forrásai az első három éves terv és az első öt éves terv közötti átmeneti időszaknak. Az iratok selejtezhetetlenek; összterjedelmük: 0,25 ifm.