Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Kanyar József: A közép- és alsószintű földművelésügyi szakszervek hatásköre és fondjainak forrásértéke a Somogy Megyei Levéltárban, 1945–1955 / 66–80. o.

76 14. Somogy vármegye Lótenyésztési Hármasbizottsága (Kaposvár) (1947) XXIV. 216. A bizottságot a 84'. 100/1928. és a 103.900/1929. F.M. számú rendelet hivta életre. Összesen három jegyzőkönyve maradt hátra, egy 1942-ből, egy 1943-ból, egy pedig 1947. szeptember 6-áről. A bizottság elnöke Kammerer Ferenc volt. Tagjai voltak a vármegyei lótenyésztési felügyelő és a bizottság jegyzőjeként a megye egyik tisztviselője. Az ülésen az alispán is résztvett. A jegyzőkönyv értékes forrása a második világháború pusztitása utáni tenyészmén-köztenyésztés történetének. A 43.100/1947. II. 2. F.M. számú rendelet alapján a megyében újra megindult a lőtörzskönyvezés, amely 1944 óta szünetelt a megyében. Ezzel a Bizottság munkája újra elindítójává vált a megyében a minőségi lótenyésztés ügyének. A Bizottság a megye területén megtartotta a tenyészménvizsgálatokat a 250/1947. M.M. számú rendelet, továbbá 37.800/1947. F.M. számú rendeletek alapján. Az ülésen felvett jegyzőkönyv egy példányát megküldték a földművelésügyi miniszternek, a Somogy vármegyei Állattenyésztő Egyesület lótenyésztési szakosztályához és a Lótenyésztési Felügyelőségnek is. A jegyzőkönyv jelentős forrásértéket képvisel, ennélfogva selejtezhetetlen. Belőle olyan szervek működésére is találunk adatokat, amelyeknek semmiféle iratai nem maradtak fenn levéltárunkban. Terjedelem: 0,01 ifm. 15. Somogy megyei Hegyközségi Tanács (Kaposvár) (1945-1949) IX. 227. A hegyközségi társulások alapvető és ujabb szabályozását az 1929. évi 17. és 1938. évi 31. te. irták elő. A hegyközségek újbóli szabályozására a felszabadulás után 1947-ben került a sor, a 46000/1947. M.E. számú rendelettel, amely előirta a 100. kat. holdnyi szőlő- és gyümölcsterületek esetében az önálló hegyközségek alakitását. A hegyközségi elnök és a hegybirő hivatalból tagjai voltak a községi termelési bizottságoknak. A hegyközségek önkormányzatát csak a földművelésügyi miniszter függeszthette fel. A tanács elnöke Javős Gyula volt, titkára pedig Németh Márton. A 3 dosszié vegyes iratból, 8 kötetnyi számadásból és nyilvántartásból álló fond 0, 20 ifm. terjedelemben maradt hátra Levéltárunkban. Az iratok forrásértéke jelentős, és ezért azokat selejtezhetetlennek tartjuk. Az iratok között zárszámadások és személyi okmányok is találhatók. Fontos forrást képviselnek a területi adatok nyilvántartásai, valamint a hegyközségi tanácsi járulékok kivetési lajstromai, a tanácsok ingóságainak leltárnap lói. A Tanács tartotta nyilván községenként és járásonként a szőlő- és gyümölcsös területeket a megyében, (30 505 kh), amelyből a hazai szőlő terület 13 243 kh,az otelló 6443 kh, a direkttermő szőlőterület pedig 4268 kh. volt. A megyében a szőlőterület nagysága 24 252 kh. A gyümölcsösök összterülete 6552 kh volt. A hegyközségi tanácsokat a 3.300/1949. Korm. számú rendelet szüntette meg. E tanácsok kötelezettségei és jogai azután az államkincstárt illették. A vagyonátadással kapcsolatos rendelkezéseket a 128.410/55-554/1949. IV/3. B.M. számú rendelet irta elő. A tanácsok és a hegyközségek vagyonát, a közigazgatási szervek megbizottjainak jelenlétében, a DEFOSz helyi szerveinek adták