Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Kanyar József: A közép- és alsószintű földművelésügyi szakszervek hatásköre és fondjainak forrásértéke a Somogy Megyei Levéltárban, 1945–1955 / 66–80. o.

68 Kamara önkormányzata mielőbb visszaállittassék. Ennek visszaállítása után a Földművelésügyi Minisztérium már uj érdekvédelmi szervezet felállításán és létrehozásán fáradozott. A Kamara iratai 1949-ben és 1954-ben kerültek a Levéltár őrizetébe. A jegyzőkönyveken kivül, a silózással és a traktoros-tanfolyamok ügyeivel kapcsolatos vegyes iratok is találhatók, a földreform utáni átalakuló mezőgazdaság életére tartalmazva értékes adatokat. A hiányos főkönyvek a Kamara pénzügyi adminisztrációjára nézve nyújthatnak némi felvilágosítást. A Kamara 1945-1947 közötti iratai alig tesznek ki 0, 20 ifm terjedelmet. A megmaradt iratok igy is nélkülözhetetlen forrásai a felszabadulás utáni korszakra a területi mezőgazdasági köztestületek érdekvédelmi és mezőgazdaság-ujjáépitő munkásságának. A Kamara, mint területi köztestület működése lezárója volt az agrárius megye uj történelmi korszakának, hisz közismert, hogy autonómiáját a földmüvelésügyi miniszter felfüggesztette, mivel működése, ha a közérdekkel nem is ellenkezett, a demokratikus fejlődés gyorsabb ütemű áramkörébe aligha kapcsolódhatott be. 2. Alsódunantuli Földmüvelésügyi Tanács (1947-1949) XXIV. 204. A földművelésügyi tanácsok létesítéséről szóló 24.070/1946. M.E. számú rendelet végrehajtása során - az Alsódunantuli Mezőgazdasági Kamara jogutódaként - 1947. február 8-án alakult meg Kaposvárott az Alsódunantuli Földmüvelés ügyi Tanács. A volt Kamara székhelyén létesítendő Földművelésügyi Tanács megalakitására az 55.067/1947. F.M. számú leirat a Kamara igazgatóját bizta meg. A Tanács megalakulása előtt az alábbi leiratot intézte dr. Bárányos Károly földmüvelésügyi miniszter 1947. január 24-én - 55.117/1947. VIII. 2. ü.o. szám alatt - a Kamara elnöki tanácsához: "A 24.070/1946. M.E. sz. rendelet 7. §-a alapján elrendeltem Budapesten az Országos Földművelésügyi Tanács, a mezőgazdasági kamarák székhelyein pedig a földművelésügyi tanácsok megalakítását. A tanács megalakításával az elnöki tanács elnökének s tagjainak megbízatása az idézett rendelet értelmében megszűnik." Az Alsódunantuli Földmüvelésügyi Tanácsba: a) a Magyar Parasztszövetség, b) a FEKOSZ, c) az UFOSZ, d) a MSZK, e) a FOK, f) az agrártudományi egyetemek, g) a Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetsége, b) a Mezőgazdasági Művelődésügyi Társaság s végül i) a kerületi gazdasági felügyelőségek - delegáltak tagokat. A tanácsok alakításakor egyértelműen fogalmazódott meg azon óhaj a kormányzat részéről, hogy a mezőgazdaság érdekvédelmi testületi szerveit ugy kell átalakítani, hogy azok - állami és társadalmi berendezkedésünk közepette - a mezőgazdasági érdekvédelmet ellátó, demokratikus korszellemü, uj területi szervekké váljanak, és alkalmasak legyenek a nagybirtokrendszer felszámolása után kialakult uj mezőgazdasági lakosság érdekképviseletére és a mezőgazdasági újjáépítés elősegítésére. A kormányzat a tanács és a szakosztályok együttes létszámát 40-45 főben állapította meg a négy megye területére. Az igy megalakult a) növénytermelési, szőlő- és kertgazdasági szakosztályba 12, b) az állattenyésztési szakosztályba 12, c) a közgazdasági szakosztályba 6, d) a munkás-szakosztályba pedig 6 tagot választottak. Az ügyrend értelmében még a számvizsgáló bizottságba 7 rendes és 7 póttagot választottak, a fegyelmi bizottságot pedig ugy szervezték, hogy az 1 elnökből és 4 tagból, ill. 4 póttagból álljon. A földművelésügyi tanácsok az alaprendelet értelmében az Országos Földművelésügyi Tanácsba l-l választott tagot delegáltak. Az uj területi szerv fondjában a legértékesebb iratsorozatok az alakuló ülés, továbbá az elnöki-tanács és a szakosztályi ülések jegyzőkönyvei. Miután az iratok javarészt elpusztultak, igy e jegyzőkönyvek nagyértékü és nélkülözhetetlen forrásoka területi mezőgazdasági érdekképviseleti szervek működésének történetéhez.