Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Réti László: Az Új Magyar Központi Levéltár / 5–19. o.

18 Javasoltam az egyik szervezeti egységnél, hogy, ha már ilyen iktatást alkalmaznak, sze­rezzenek be alszámos iktatásnak megfelelő iktatókönyvet. Közölték, hogy ilyen nyomtatványban ke­vés hely áll rendelkezésre az utóbb érkező iratok nyilvántartására. Kiváncsi lettem mi lehet az az "ügy", amihez 50-60 alszám is szükségeltetik és kértem, hogy mutassanak ilyent. Hozták is az "ügyet" és a segédletet is. Ebből kiderült, hogy egy sorszámot kapott mint egy ügy, a Gazdasági Bizottsági határozatok egész sorozata. A probléma gyökere tehát abban volt, hogy nincsenek tisz­tában az ügyirat fogalmával. Az igy kivitelezett alszámos iktatásnál természetesen zavarok támadtak. Ezeket a bajokat különböző eszközökkel próbálták áthidalni. A legtöbb zavar abból származik, hogy az iratok kelet­kezése szerinti sorrend megbomlik, az alszámos iratokat az iktatókönyvben visszakeresni alig le­het. Ezen az egyik szervezeti egység a következő módon próbált segiteni: az iktatókönyv mellett egy füzetet vezet, amibe naponta, beérkezési sorrendben beirja, hogy melyik beérkező iratot, me­lyik korábbi sorszámra "iktassa be". Ennél a szervezeti egységnél a sorszámos,alszámos és az alapszámos iktatási rendszer teljes keveredése mutatkozik. A csatolások, szerelések teljesen esetlegesek. Egy másik szervezeti egység az alszámokat - a cimzett vagy beküldő szerint - név­mutatókönyvben vezeti. Az iratok azonositása igy is nehéz, hiszen ha egy ügyben például 10 da­rab ügyirat keletkezik, akkor - a jelenlegi gyakorlat szerint - mindegyiknek ugyanaz a száma, igy ez esetben csak azok összegyűjtése esetén lehet időrendben látni az egész ügyet. Csoportszámos iktatásnak nevezte nyilvántartási rendszerét egy másik szervezeti egység, amely egy-egy ország, reláció ügyeinek iktatására egy-egy iktatószámot tart fenn. Ez az iktató­könyvben néhány oldalt hagy ki minden ilyen iktatószámnak és ezen belül sorszámosan iktat. Igy en­nél a szervezeti egységnél láttam, hogy mig egy könyvben, például 10 sorszámot "csoportszám­nak" tartottak fenn, addig a 11. szám már nem "csoportszámot", hanem egy folyamatos sorszá­mot jelöl. Az ilyen, és hasonló, kiemelt témának fenntartott iktatószámot egyik helyen "gyűjtő­számos", másutt "csoportszámos" iktatási rendszernek nevezik. Ezek az igy kialakitott "iktatási rendszerek" azt a célt szolgálják, hogy az iratok - irat­tározás után - könyvekben visszakereshetők legyenek. E szervezeti egységek az iktatással szem­ben támasztható igényeiket már az iktatásnál próbálták realizálni. Ennek következtében mind a nyilvántartás, mind az irattározás terén zavarok támadtak. A gyakori és gyors visszakeresési igényeket a főosztályi titkárságokon, osztályokon irattározott iratokból elégítik ki. A minisztérium központi iratmegőrzését inkább irat-raktározásnak lehet mondani, minthogy sem az iratanyag be­gyűjtése, sem rendszerezése terén folyamatos, aktiv tevékenységet nem fejt ki. Központi irattáros nincs, az egyes szervezeti egységek saját maguk helyezik el az irataikat a raktárakban és amikor bármire szükségük van, azt "önkiszolgáló" alapon kell megkeresniök. Ilyen gyakorlat mellett nem szükséges - azt hiszem - különösebben ecsetelnem az iratkiemelés, reponálás és az irat-kallódás helyzetét. Irattározásukról egyébként elmondható, hogy a szervezeti egységek egyéni elképzelése dominál. Egyes iratokat iktatásukkal megegyezően, másokat felek, témák, előadók szerint csopor­tosítanak. Ez az eltérő megoldás nemcsak az irattározó egységek között, hanem egy-egy szerve­zeti egységen belül is jelentkezik. A "témák" szerinti irattározás rendszere a legesetlegesebb va­lamennyi között. A jelenlegi iratkezelési gyakorlatból következik,hogy még sok vita lesz az uj egységes iratkezelési szabályzat elkészítéséig. Jelenleg az ügykörjegyzékek alapján történő irattári terv összeállítása folyik. A főosztá­lyok által megadott "ügykörök" sok-sok javításra szorulnak. Fő hibájuk az, hogy az un. visszatük­rözött iratokat minden szervezeti egység feltünteti, ezzel szemben a feladatkörükbe tartozó, szo­rosan vett szakmai ügykörök felsorolása igen hiányos. Jelenleg folyik a szervezeti egységektől beérkezett ügykörjegyzékek kiegészítése, irat­tári tervvé formálása. xxx

Next

/
Thumbnails
Contents