Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Spáczay Hedvig: A Honvédelmi Minisztérium szervezési változásai a Horthy-korban: II. rész, 1936–1940 / 25–65. o.

SPÁCZAY HEDVIG: 25 A Honvédelmi Minisztérium szervezési változásai a Horthy-korban. II. rész: 1936—1940 1936 Az 1936-os esztendő nem hozott ugyan "látványos" szervezésbeli változásokat, az ügykezelés terén azonban mélyreható átalakulások történtek, amelyeknek megvoltak a maguk komoly politikai okai. Bár a békeszerződésből adódó megkötöttségek érvényben voltak, az antant hatalmi befolyását hovatovább már senki sem vette komolyan. (1) A Vezérkari Főnökségre - amelynek rejtett elnevezése "H.M. VI. Csoport" volt - és a légierőre vonatkozó adatokat még bizalmasan kezelték, de ugyanakkor az ügykezelés titkosságán már változtatni akartak. Javaslatok történtek egyes rejtett szervek és rejtett H.M. osztályok megszüntetésére. Ebben az évben a minisztérium egész struktúrájára a mozgás volt jellemző, amely az ügyvitelszervezeti változásban csúcsosodott ki. E változásnak pedig egyrészt politikai? másrészt szervezeti okai voltak. A korábbi évek olasz-német orientációjú külpolitikájában - 1935-1936 folyamán - eltolódás következett be a német orientáció javára, amely Gömbös Gyula miniszterelnökségével és honvédelmi miniszterségével függött össze. A Gömbös féle koncepció magával hozta a hadseregfejlesztéssel kapcsolatos tervek fokozatos megvalósítását. 1936-ban létrejött az un. Berlin-Róma tengely, amely Magyarország külpolitikájára ujabb jelentős hatást gyakorolt. (2) Mindezen tények és események összességükben maguk után vonták a Honvédelmi Minisztérium szervezetében, ügyintézésében bekövetkezett változásokat. Az ügyintézés az 1936 előtti években - éppen az ellenőrzési szempontok szem előtt tartása miatt - annyira bonyolult, annyira szövevényes volt, hogy sokszor még a fegilletékesebbek is csak nehezen tudtak eligazodni ebben a labirintusban. Az egyszerűsítést tehát az ésszerűség szempontjai is követelték. Már az. 1935. évben megindult a honvédelmi tárca kebelén belül egy olyan törekvés, amely a titkos .ügykezelés-megszüntetését, vagy legalábbis lényeges egyszerűsítését célozta. Azt is hozzá kell tenni, hogy ez a törekvés az összes honvédségi szerveknél egyhangú megértésre talált. Még ugyanabban az évben osztályközi értekezleteket tartottak, amelyeken határozatot is hoztak az ügyvitel egyszerűsítése érdekében. A honvédelmi miniszter e határozattal egyetértett. Az úgynevezett nyilt ügyektől való elékülönitett ügykezelés (ezt annak idején a békeszerződés rendelkezései miatt vezették be) megszüntetésére kiadandó intézkedések elkészítésével az Elnökséget bízták meg. Az Elnökség az ügyvitel .egyszerűsítésére tervezetet dolgozott ki. Az első munkálatok során az Elnökség arra a megállapításra jutott, hogy az egyszerűsítés csak akkor hajtható végre gyökeresen vagy legalábbis ezt megközelítőleg, ha ezzel párhuzamosan a jelenlegi szervezést az arra illetékes (l/a) osztály megváltoztatja vagy módosítja, éspedig ugy, hogy az átszervezés az ezidőszerint még idegen tárcák fennhatósága alá tartozó szerveknél is végrehajtható legyen. Az l/a. osztály vezetője akként kívánta az átszervezést végrehajtani, hogy a "H.M. osztályok rejtett kiegészítő részei és egyes rejtett szervek illetve rejtett H.M. osztályok megszűnnek, a H.M. -nek azon rejtett osztályai pedig, melyeknek idegen tárcák alatti fenntartása hatásköri okoknál fogva továbbra is kívánatos, (mint pl. Püm. (3) XIX. oszt., BUm. (4) VI/C. oszt.) egy fiktív H.M. osztályszámot is kapnak acélból, hogy azokat az ügyeket, melyeket az illető rejtett osztályok ügykörökből kifolyólag az . illető szerv idegen tárcájának előadó-illetve betétivén eddig is a H.M. erre hivatott nyilt osztályai intéztek el, a jövőben H.M. előadőiven