Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Réti László: Az Új Magyar Központi Levéltár / 5–19. o.

13 A központi iktatás azt jelenti, hogy az irat iktatószámot kap, az iktatókönyvben pedig be­jegyzésre kerül e szám, továbbá az, hogy az irat honnan érkezett, mi a tárgya, hová, mely szer­vezeti egységhez kerül. Ezzel az iktatás ezen a szinten befejeződött, az iktatókönyv további rova­tainak kitöltésére sohasem kerül sor. Ezután a beiktatott iratokat kézbesitőkönywel átadják az il­letékes szervezeti egységeknek. A következő szinten - általában az igazgatóhelyetteseknél - ez az iktatás megismétlődik. Ezúttal az iratok - a szerv szervezeti felépítésének megfelelően - főosz­tályra, osztályra kerülnek. Az iktatószám, az iktatás kelte, a beküldő és a tárgy rovatok kitöltésén kivül az iktatás nem jelent többet azon a szinten sem, ahol végül is az ügyintéző veszi át az iratot intézkedésre. Az ügyirat tehát két-három iktatószámmal jut el az ügyintézőhöz, mert hiszen a fent emiitett szin­teken mindenütt iktattak, és uj számot adtak az iratnak. Ugyancsak problematikus az irat útja visszafelé, ha pl. az előadó a beérkezett levélre válaszlevelet készit. Ilyen esetben a szervezeti egység iratkezelője az iktatókönyv következő üres sorába, a következő iktatószámnál "kimenő levél"-ként iktatja az elintézést. Bejegyzi az iktatás keltét, a "honnan" rovatba a cimzett nevét, majd kitöltésre kerül a tárgy rovat is. Ezzel az iktatás ismét befejeződött. E gyakorlattal két változatban találkoztam: az egyik az, amikor egy ügyirat egy iktatókönyvben, két iktatószámon kerül nyilvántartásba, a másik pedig az, amikor külön könyv­ben un. "kimenő" iktatókönyvben tartják nyilván az iratokat. Ezt a helytelen gyakorlatot jól illusztrálják a jelenleg hatályban levő, konkrét iratkezelési szabályzatokból vett részletek. Az egyik nagyobb szerv iratkezelési szabályzatában a következek olvashatók: "A központi irattár feladatai: - gondoskodik a postával érkező küldeményeknek a központba való szállitásáról, - a központi iktatókönyvbe bevezet minden beérkező iratot, az előirt iktatókönyv rovatai­nak megfelelően." Az iktatás az egyes szervezeti egységnél megismétlődik "... a részükre átadott, a köz­ponti irattárból vagy a felettes szakigazgatóktól érkező iratokat kötelesek saját iktatókönyvükbe be­vezetni, folyamatos, növekvő, évenként újonnan kezdett iktatószámmal ellátni és ezt az iratra felvezetni. A szakterületek által végrehajtott beiktatás után az iratokon elhelyezett beérkezési bé­lyegző iktatószám helyén három szám szerepel, pl. 37.492/22/127. E számok közül az első a köz­ponti irattár iktatókönyvének az iratra vonatkozó sorszáma, a második szám az illetékes főosztály (osztály) jelzőszám, mig a harmadik szám az illetékes főosztály (osztály) iktatókönyvének az iratra vonatkozó sorszáma." Ugyanebben a szabályzatban a kimenő levelek kezeléséről - emlitést és kü­lönbséget sem téve abban, hogy válaszról - vagy saját kezdeményezésű levélről van-e szó - a kö­vetkező utasitás található. "A kiküldésre kerülő iratok iktatása külön iktatókönyvben történik, az ik­tatókönyv rovatainak megfelelően. Az iktatószámban elsőnek az irat beiktatását végző szerv jelző­számát, másodiknak pedig az iktatókönyv sorszámát kell feltüntetni, pl. 32/426. (Anyagellátási és Kooperációs Főosztály levele, annak iktatókönyvében a 426. sorszámú akta)" Az osztályközi levelezés szabályozása a következő: "... részére az iratkezeléssel meg­bizott szervek külön iktatókönyvet fektetnek fel. Az iktatószám két számcsoportból és egy betűjel­zésből áll, pl. 112/216/o. ahol a 112. a Jogi Osztály jelzőszáma, a 216. a Jogi Osztály osztályközi levelezési iktatókönyvének sorszáma, az o-betü pedig az osztályközi levelezés jelzésére szolgál." Mind a beérkezett, mind a kimenő iratok "irattározása - az irattározó szerv sajátosságainak meg­felelően - betűrend szerint vagy téma szerint, esetleg kisebb ügyforgalmu szervnél az iktatókönyv­nek megfelelő sorszámozás szerint történik." Egy másik szerv az iktatást a következő módon sza­bályozza: "Minden iktatandó ügydarabot az Igazgatási Főosztály ügykezelése emelkedő sorszám sze­rinti számmal látja el, tekintet nélkül arra, hogy az ügydarab a vállalat mely szervét érinti. A szakigazgatóknál a központi ügykezeléstől átvett ügyiratokat az ügykezelés számán kell iktatni, kiegészitve a szakigazgatóság számára a mellékletben megállapított római számmal. A szakigazgatók alá tartozó főosztályok és önálló osztályok iktatásukban átveszik a szak­igazgató iktatószámát, melyet kiegészítenek kötőjel alkalmazása után a főosztály illetve az önálló osztály számára a mellékletben meghatározott betű, iktatószám jellel és kötőjellel 1-től emelkedő sorrendben iktatják az ügy darabokat."

Next

/
Thumbnails
Contents