Levéltári Szemle, 21. (1971)
Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - Sáry István: Tanácsok kommunális igazgatása, 1950–1955 / 88–97. o.
rendelettel került sor az é pitési , kommunális és közlekedési osztályok ösz— szevonásából 1954. március 15-én a város- és községgazdálkodási osztályok megalakítására. Megyei és városi vonalon osztályok, járási vonalon csoportok alakultak. A város- és községgazdálkodási osztály a társult osztályok féladatkörét látta el. Szervezeti felépítésükre és feladatkörükre vonatkozóan 1954-ben csak részleges utasitást kaptak. Egységes feladat— és hatáskörüket a megyék javaslatai alapján az osztályokhoz közvetlenül megküldött 22/1955.VKGM.sz. utasitás szabályozta. Ez nagyobbrészt megegyezett az öszszevont osztályok már előzőleg külön-külön" megállapított hatáskörével. Az átszervezés különösen városi és járási vonalon nagy nehézségek közepette^ ment végbe. Ezek a problémák főleg személyi ellátottság tekintetében vetődtek fel. A 2 főnyi járási csoport a negyedévi terveknek és egyéb feladatoknak nem tudott megfelelni. Megalakuláskor az Igazgatási Osztálytól kaptak ugyan egy munkaerőt, de az hozta magával a lakás- és házhelyügyi teendőket. A városi szintű Város- és Községgazdálkodási Osztálynál hosszú ideig csak a legszükségesebbnek vélt iratokat iktatták s így a munkavégzésben sok fennakadás volt. Községekben tiszteletdíjas községgazdák beállítására került sor, bár ez sokat nem javított a községek kommunális helyzetén. Az 1954-es átszervezés lényeges változási; járási szinten idézett elő, ahol a. Járási Tanács VB Ipari, Kereskedelmi. Építésügyi és Közlekedési Osztálya keretében Város- és Községgazdálkodási Csoport alakult. Feladatköre a következő ügyekre terjedt ki: 1. épitési és használatbavételi ügyekben helyszíni szemlék, közegészségügyi felügyelőség és járási tűzoltó parancsnokság felülvizsgálatának biztosítása; 2. bontási ügyekben helyszíni szemlék, vitás esetekben egyeztetés, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya , valamint a Város—' és Községgazdálkodási Osztály hozzájárulásának biztosítása; 3. felvonók építésénél, üzembehelyezésénél helyszíni szemlék; 4. közületi vállalati építkezéseknél; kijelöléseknél, használatbavételeknél, befejezett munkálatoknál helyszíni szemlék; 5. romépületek feltárásával, nyilvántartásával és bejelentésével kapcsolatos teendők; 6. lakásépítések, helyreállítások, kölcsönnel kapcsolatos ügyek; 7. községgazdák ellenőrzése, irányítása; 8. lakás— és házhelyügyékkel kapcsolatos helyszíni szemlék, községrendezés; 9. közerő biztosítása hóakadály és árvíz esetén; 10. komp- és révügyek intézése, vámszedés ellátása; 11. közhasználati gépjármű-, szekérfuvarozás ellátása; 12. közutakra irányított kő- és tűzifa fuvar biztosítása. A város- és községgazdálkodási osztályokon belül kommunális , lakásügyi és közlekedési csoportok látták el a számukra külön-külön megállapított feladatokat. Az osztályok főfelügyeletileg a VKGM szakirányítása alá tartoztak, kivéve a közlekedési csoportot , mely a 2083/1953.MT.sz. határozat alap96
