Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - Sáry István: Tanácsok kommunális igazgatása, 1950–1955 / 88–97. o.

volt a lakásigénylések felülvizsgálata, felektől és a megyei tanácstól érkezett panaszlevelek elbírálása, ingatlanközvetítő vállalatok munkájának vizsgálata stb. A városi osztály a megyei kommunális osztály állandó instruálásra szorult. Az 1953. évi vizsgálat megállapította, hogy a városi lakásügyi határozatok 30%-a jogszabálysértő volt, A kommunális osztályok megszervezése, a hatáskörükbe utált ügyek intézése kezdetben bizonytalanul indult. A pontos elhatárolások az egyes osztályok ügykörét illetően még nem történtek meg, s i^y előfordult, hogy a. városi, járási szervek kommunális jellegű előterjesztéseiket, jelentéseiket azokhoz az osztályokhoz küldték, melyeknek feladatkörét a megyei kommunális osztály vette át. Ezért a'

Megyei Tanács VB Igazgatási Osztálya leiratban közölte a városi és járási vb. elnökökkel, illetékes osztályokkal a. kommunális osztályok feladatkörét. Ez a következőket foglalta magában: lakásügyi hatósági ügyintézés és vitás lakásügyi panaszok elbirálása /Közelbiz. továbbra is az Igazgatási Osztály feladata/ város- és községfejlesztési ügyek, általános lakásépités, romlakások helyreállítása, irodaellátás, vízellátás, szennyviz-csatornázás, közkutak, népfürdők, köztisztaság, belvizlevezetés, parkositás ügyeinek intézése, lakóházépitő szövetkezet felügyelete, tanyai^ügyek intézése, ingatlanközvetítő és ingatlankezelő vállalatok

, díjbeszedő vállalat

, iroda— es lakástakaritó vállalat

, viz- és csatornamű

,"

^fürdővállalat

, kertészeti, köztisztasági, temetkezésiés keményseprő vállalat

okkal kapcsolatos ügyek intézése. A kommunális osztályok felállításával a kommunális szervezet még nem volt egységes, mert a lakásgazdálkodási tevékenységet a Belügyminisztérium

, az építésügyi feladatokat az Épitésügyi Minisztérium irány IT ott a. A fejlődés eredményeként a Minisztertanács a lakásgazdálkodás országos irányitását a Belügyminisztérium helyett a helyi ipar miniszterére bizta /2059/18/1952.Mt.h./. 1953-tól bizonyos törés következett be a kommunális gazdálkodás szervezeti fejlődésében.A Helyi Ipar Minisztériuma megszűnt, s feladatkörét a Könnyűipari Minisztérium ve-bt e át. /1953.évi VI. törvény/ Ez nem volt egészséges lépés, mert a Könnyűipari Minisztérium tevékenységétől a kommunális gazdálkodás irányítása élesen elhatárolódott s háttérbe szorult. A gyakorlat rövidesen igazolta a helytelen intézkedést, melynek következményeként született meg a Minisztertanács határozata a város- és községgazdálkodási munka megjavításáról. /2083/31/1953. Mt.h./ A kommunális feladatokat ellátó megyei tanácsi osztályok, majd a kommunális osztály mellett a tanácsi beruházások lebonyolításának fontos szerveként jött létre a 332/18/1950.NT.sz. határozat alapján a Megyei Beruházási Vállalat. Közvetlen ellenőrző szerve a Tery-^ és Statisztikai osztály

, főfelügyelet i szerve a Belügyminisztérium volt. A 037/1/159/1950.OT.sz. körrendelet értelmében feladata a következő volt: a/ a helyi jellegű /III.csoportba sorolt/, vagyis az államigazgatás helyi szerveinek, valamint ezek irányítása alá tartozó vállalatok beruházásai, b/ az államigazgatási helyi szervek 1 millió Ft-ot meg nem haladó beruházásai, c/ közületi, szövetkezeti, kereskedelmi vállalatok beruházásai, d/ az a/, b/, c/ alatt nem szereplő beruházások, mélyekkel az illetékes minisztérium a MTVB meghallgatásával bizza meg. 1952-ben a megnövekedett beruházási feladatok a vállalat átszervezését tették szükségessé. Az 1040/1952./X.26./ MT.határozat a megyei tanácsok hivatali szervezete keretében Beruházási Igazgatóság szervezését rendelte el. A rendelet kimondta, hogy e szerv a BM főfelügyelete és szakigazgatása alatt áll, s a tanácsi beruházások összefüggő és irányitó szerve. A megyei 94