Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - ADATTÁR - Takáts Endre: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: Veszprém: régi "levelesházi thékák" a megyei levéltárban / 137–. o. - Degré Alajos: Levéltáraink műemlékjellegű berendezése: Zalaegerszeg: a Zala Megyei Levéltár épülete és művészi értékű berendezési tárgyai / 137–138. o.

termet épitették fel. Mindezt azért, mert bár a megyei hatóság már 1871-ben átköltözött ebbe az épületbe a régi megyeházáról, amely 1871 óta biróság céljára szolgál, a közgyűléseket még 20 évig a bírósági épületben lévő nagy teremben tartották, és ott maradt a levéltár is. Ez az épület azonban össze van épitve a megyeházzal, ugy, hogy Levéltárunk néhány raktára is a megyeház régi, bolthajtásos részeben van elhelyezve. Ezt az épületet 1765-ben épitették /legalábbis a Széchenyi térre néző homlokzatát^, eredetileg az Egerszegre beszállásolt katonaság tisztjei számára szállásul. Neve is "kvártelyház". Az a gyanú, hogy eredetileg ez földszintes épület volt. Már a XVIII. század végén ebben a Széchenyi téri volt kvártélyházban laktak a megye egyes tisztviselői, igy a megye fizikusa, de mások is, A múlt század közepén, közelebbről nem ismert időben épitették fel e vármegyeháznak az udvar mögötti,.nyugati hátsó szárnyát, valószínűleg ekkor emelték rá az első emeletet is. Nagy, de meglehetősen csúf épület volt. 1929-ben dr.Kotsis Iván műegyetemi tanár tervei szerint az egész épületet két emeletesre emelték, és a Széchenyi térre néző szárnya szép barokk homlokzatot kapott. Ma tetszetős, bár neobarokk épület. Történetére való tekintettel az Országos Műemléki Felügyelőség műemlék-jellegű épületnek minősítette. A Levéltár berendezési és használati tárgyai közül említést érdemel két biedermeier nagy levéltári szekrény, amelyeket a Zalavári Apátság készíttetett jávorfából az Apátság levéltára számára. Ezeket a levéltárral együtt vettük át, és jelenleg is bennük őrizzük a zalavári apátsági levéltárat. Ezekhez tartozik egy ugyancsak biedermeier jávorfa szekrény is s vezetői szobában. Ugyanitt van egy biedermeier stilusu könyvszekrény is, amely Szigethy Antal zalaegerszegi ügyvéd hagyatékából került Levéltárunkba, néhány könyvvel együtt, a XX,század első éveiben. Mint bútordarab, talán nem különösebb érték az az inkább empire izlésü szekrény, amelyben az 1830-ban Skublics Károly által a megyének ajándékozott könyvtárt őrizzük. Az adományozó cimerét és az adományra utaló feliratot valószinüleg utólag illesztették rá, a szekrény stílusához nem egészen illő oromdisz deszkán. Üvegezése eredetileg teljesen Mária üvegből készült és érdekes a zár rendszere is, mert egyetlen kulcsra jár, a többi ajtók belső rugókkal stb. nyithatók ki. Lehet, hogy a jelenlegi fehér olajfestékkel boritott külső pácolt kemenyfát rejt. Egyszerű, de a korai levéltárberendezési törekvéseket talán jól jellemző fehér szekrények a levéltári raktár legrégibb bútordarabjai. Ezeket eredetileg beépítették a régi /1732-ben épített/ megyeháza földszinti boltíves termeibe, és később annyira megkedvelték ezt a fehér, ferde lécrácsos ajtókkal ellátott tipust, hogy a későbbi szekrényeket is ilyenre készítették, sőt amikor a levéltár jelenlegi helyére költözött, az uj szekrényeket, -most már barnára pácolt toloajtokkal - szintén ilyen lécráccsal készítették. Az eredeti elgondolás nyilván az volt, hogy az iratok szellőzését biztositsák, mégis zárva tartsák, jelenleg inkább azt észleljük, hogy a szekrényben és polcon tárolásnak Összes hátrányait egyesitik, amennyiben ugy porosodnak, mintha nyilt polcon állnának, és a hozzáférhetésnek ugyanolyan akadályai vannak, mint a zárt szekrényben tárolt iratoknál. Alkalmasint ehhez a berendezéshez tartozik az a két asztalmagasságu fehér fiókosszekrény, melyek egyikének felső ferde zárólapja előrehajtható, és igy Íróasztalként is használható. Ez utóbbi nyilván a XVIII,században készült, de egyszerű kivitelű, nem diszes bútordarab. Van végül egy Telepy Károly által festett romantikus tájkép is, amelyet a ráragasztott cédula szerint gr. Széchenyi Béla vásárolt meg, és a vevő unokájának, gr. Teleki Béla Zala megyei főispánnak visszahagyott irataival együtt került Levéltárunkba. Degré Alajos 138 •