Levéltári Szemle, 21. (1971)

Levéltári Szemle, 21. (1971) 1–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás: A légnedvesség mérése az Országos Levéltár raktáraiban / 98–111. o.

akkor, ha nincs módunk a zárt rendszerben pótolni a vizet, vagyis ha p valóban közelitőleg konstans. Ez az egyik dolog, amely a mi esetünkben nem áll fenn, mert a raktárakban tárolt papíranyagban jelentős mennyiségű viz van, mely befolyásolhatja a relativ nedvességet. A másik dolog: az l.sz.ábrán bemutatott görbéből leolvasható, hogy a relativ nedvesség függvényében nő a papir egyensúlyi nedvességtartalma. Azonban már megjegyeztem, hogy ez csak akkor igaz, ha a levegő nedvességtartalmának abszolút értéke legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint a papirba bekerülő nedvesség abszolút menynyisége/ Ugyanakkor a hőmérséklet emelkedésével csökken a papir egyensúlyi nedvességtartalma. Nézzük meg, mi a tényleges helyzet a raktárakban. Egy-egy raktárszint térfogata kereken 1400 m2-nek vehető, a benne tárolt iratanyag 200 m3-nek. így a raktárakban 1200 nr levegő van, az iratokon kivül. Ha most az irodalomban ideálisnak mondott 50%-os relativ nedvességtartalomhoz tartozó egyensúlyi nedvességtartalmat leolvassuk az l.sz, ábra rongypapir-görbéjérői,akkor azt látjuk, hogy a papir 6,3%—nyi vizet tartalmaz, ha egyensúlyba került a levegő nedvességtartalmával, 200 DK papir súlyát kereken 200 tonnának vehetjük. Ennek 6,3% = 12,6 to viz. Ennvi van tehát a raktárakban levő iratmennyiségben. Az 1200^nF levegőben 20 0 mellett 50% relativ nedvességtartam lom eseteben 11,8 g/m , vagyis 14,2 kg vizgőz van. Tehát a papirban közel ezerszer annyi viz van, mint a levegőben. Az előzőekből következik, hogy nem a raktár levegőjének pillanatnyi hőmérséklete és nedvességtartalma a meghatározó, hanem a raktárban levő papir hőmérséklete és nedvességtartalma határozza meg elsődlegesen a raktár légterének relativ nedvességtartalmát és az abszolút nedvességtartalmát egyaránt, ha feltételezzük, hogy nincs jelentősebb^nedvesség^utánpótlás, ill. annak mennyisége elhanyagolható a papirban levő nedvességhez képest. Ha a fentie.ket figyelembe vesszük, magyarázható á 3., 4.sz. ábra görbéinek menete. Nyilván a téli időszakban alacsonyabb a papir hőmérséklete, mint nyáron. így egyszer kevesebb viz párolog el az alacsonyabb hőmérséklet hatására, mint nyáron, vagyis csökken egyben a légtér abszolút nedvességtartalma. Másodszor az alacsonyabb hőmérséklet hatására megnövekszik a gapir egyensúlyi nedvességtartalma, a papir vizet képes felvenni a levegőből. Ezzel csökkenti^a levegőben levő vizgőz parciális nyomását. Nyilván az egyensúlyi nedvességtartalom növekedésének hatására bekövetkező parciális nyomáscsökkenés^sokkal nagyobb, mint a levegő hőmérsékletének csökkenése miatt bekövetkező telítettségi nyomáscsökkenés, és ez eredményezi a tapasztalható relativ nedvesség-^ csökkenést télen* Nyáron viszont éppen forditott a helyzet, bár nő a levegő vizfelvevőképessége, vagyis a p°, de még gyorsabban növekszik a levegő tényleges vizgőztartalma azáltal, hogy a papir egyensúlyi nedvességtartalma csökken a hőmérséklet emelkedésének hatására, és ez eredményezi a magasabb relativ nedvességtartalmat* Más. szavakkal megfogalmazva: a téli alacsony nedvességtartalom mellett vizet vesz fel a papiros, mig a nyári magasabb relativ nedvességtartalom ellenére vizet ad le. Ez talán megnyugtatja azokat a levéltárosokat is, akik aggodalommal szemlélték a távfűtés bevezetését, mert attól tartottak, hogy a rendszeres fűtés nagyon kiszárítja a papirost. Ugyanakkor a papir hőmérsékletének és ezzel egyensúlyi nedvességtartalmának változása nem tul gyors folyamat, lényegesen lassabb, mint a levegő kUlső időjárásváltozás okozta relativ nedvessegváltozás. Ez indokolja azt a tapasztalatot, hogy a nyári időszakban -amikor az ablakok viszonylag sokáig vannak nyitva - az egyes raktárak légnedvessége ugrásszerűen megváltozhat. Ugyancsak ezzel magyarázható az a tapasztalat is, hogy bár a raktárak két szintre tagolódnak, de köztük a természetes levegőcsere akadálytalan, mégis a felsőbb raktárszinten magasabb a hőmérséklet és ennek megfelelően alacsonyabb a relativ nedvességtartalom. Ezt a tényt mutatja be az 5. ábrán látható görbe, mely az egyik alagsori raktári nyári időszakban,mért relativ nedvességtartalmát mutatja. 107